Sz. D. és Cs. L. emlékére

 

Levettem a polcról Szilágyi Domokos

öregek könyve című verseskötetét

szerkesztette Csiki László megjelenés éve

1976 nyomás kezdete 1976. IX. 30.

gyönyörű könyv Plugor Sándor rajzaival

azóta közel ötven év telt el aki ennyit élt

már nem mondható fiatalnak 

 

mondják

igazán jó verseket csak

nagyon fiatalon vagy csak nagyon öregen

lehet írni következésképpen a középkorúak

csak közepes verseket írhatnak –

a fiatalok ők igaz sokszor már fiatalon 

belehalnak a költészetbe

nem érik meg az öregkort

amikor ugyancsak szép verseket 

írhatnának

 

Szisz meghalt

meg se várta decembert

amikor a könyve piacra került

fiatalon írta meg az öregekről szóló poémáját

ráért volna erre öregkorában is 

öregkorában is írhatott volna öregkori verseket

mint Kassák Lajos mint Faludy György

 

Louis Aragon amikor nagy számvetését a

Befejezetlen regény című verseskönyvét megírta

még nem volt hatvanéves

    be sok időbe telt hogy mindent jól megértsek

    tudatlanságom más szemekből rám ragyog

    ott látom éjszakám s tüzem mely csonkig égett

    mit megtanultam ó hogy tárjam elibétek

idézek a Gyönyörű fiatalság című verséből amelyet

én hatvan évvel ezelőtt könyv nélkül megtanultam

 

„Tizenhét évesen az ember nem komoly”

olvastam tizenhét évesen Rimbaud-tól

ő nem halt bele fiatalon a költészetébe

abbahagyta és más kalandokba vágott

 

a múlt század hetvenes éveinek végén

az első verseskönyvemet vittem Bukarestbe

a Kriterion kiadóhoz Csiki Lászlóhoz

hogy megszerkessze

tőle tudtam meg hogy

miért is vannak megszámozva

az öregek könyve verssorai –

 

az történt hogy a kiadó 700 sort kért

ennyi volt a kritérium a minimum

egy vékonyka verseskönyvhöz

Szisz kiszámolt 699-et

nem lett volna nehézség

úgy tördelni a szöveget

 

hogy kikerekedjen a 700

de ő nem az Istennek sem 

 

megállt a 699-es sornál-számnál

nem írta le a 700-ast nem írta le az utolsó

verssort úgy tett mint a Hosszútávfutó

magányossága című film főhőse

aki a célszalag előtt megállt

aki nem volt hajlandó tovább

egyetlen lépést sem megtenni

 

amikor Szisz meghalt 1976 november elején

(28 éves voltam akkor még és 82 éves

lennék 2030-ban ha még élnék)

írtam egy versikét a halálára 

amit Csiki László beválogatott a könyvembe

akkor beszélte el nekem a fenti történetet

 

tulajdonképpen

Szisz az öregek könyvé-be halt bele

mint ahogy Petőfi Sándor is az

Egy gondolat bánt engemet című versében esett el 

mint ahogy Radnóti is a razglednicákba pusztult bele –

a költők sírját azt hiszem

leginkább a verseikben kell keresni

 

nem tudom

van-e misztikuma a számoknak

1976 volt akkor én most már 76 vagyok

a költő jut eszembe aki nem kerekítette ki

a poémáját 700-ra nem kerekítette ki az életét

megvetette a lábát Kányafőn

1976 novemberében

 

akad egy szám mindig az életünkben

amit az Istennek sem akarunk vagy tudunk leírni 

amit más ír le vagy más vés kőbe

majd könyörtelenül