Szereplők:

KOSZTASZ, 38 éves

CILKA, 36 éves

NIKI, 16 éves

ALEX, 10 éves

BABO, 60 éves

 

 

Előhang

 

Mi, akik már nem beszéljük a nyelvet,

és népszámlálás, lelki panasz, bőség

idején is magyarnak valljuk magunkat,

és határátlépéskor rutinosan

ellenőriztetjük igazolványunkat

– társaink lopva figyelik az idegenvezetőt,

ki maga is idegen –,

de főleg nem gondolunk 

semmi radikálisat a makedón-

kérdésről, előbb vagy utóbb 

könyékig nyúlunk a darálóba,

mely csupa kaland és felfedezés.

Kitapogatjuk a csorba pengét:

milyen volt, amikor működésbe lépett?

Hogy jutottatok át épen rajta,

hogy lehet, hogy túléltétek?

Becsületes homlokotok, lássátok be,

gyanakvásra adhat okot.

Hegeket akarunk látni!

Ugye rosszul viselkedtetek a darálóban?

Biztos volt valami pici esendőség,

önzés, lustaság vagy hisztéria…

Ó, Görögország! Vakító ragyogás,

de nektek testvérháború és napalm,

éhen halt csecsemők, áruló nagypapák –

a partizán nővér karját amputálni kellett.

És vakító ragyogás mégis,

a gyerekkor világa.

Döglött kígyót láttatok az árokparton,

mikor elindult a menet Albánia felé.

Szanatóriumok, vasutak, kikötők.

Elképzeljük magunkat a darálóban:

ilyen hát egy teherhajó gyomra,

amint megkerüli Európát – éjjelente 

hullákat okád a vízbe emlékeztetőül.

Milyen? Tetszene nektek ez a kép?

Gondolkodunk, erőltetjük fantáziánk,

de mi egy puskalövést is már

úgy tudunk csak elképzelni,

hogy a golyó A és B pont között halad – 

elhajolhatunk, mint kiütőben.

Kalandfilmbe illő menekülésetek

valós tapasztalat (költségvetés) híján

feldolgozhatatlan marad. 

Kiköpött a daráló titeket, 

leállt, rozsda marja.

„Ezeknek a gyerekeknek, ha majd 

vissza akarnak jönni, úgy kell 

keresniük Görögország kapuját, 

mint tűnek a lyukát.”

Hogy értitek azt, hogy életetek 

érdekesebb része ezután kezdődött?

 

1.

     1975 augusztusa, Székesfehérvár. Kosztasz kiöltözve várakozik a vasútállomáson. Időnként az órájára pillant – az idő mintha megállt volna, ugyanakkor kibírhatatlanul gyorsan telik. Cilka érkezik sietve a gyerekekkel, Nikivel és Alexszel. Ők is ünneplőben vannak.

CILKA Biztos ez a peron, Koszta?

KOSZTASZ Elkéstetek.

CILKA Mennyi az idő?

KOSZTASZ Tíz perc múlva itt a vonat.

NIKI Akkor tíz perccel korábban jöttünk.

CILKA Éhes volt Alex. Tu edosza na fai [Kellett adjak neki enni], ne éhesen várja anyukádat!

KOSZTASZ Nem közösen ebédelünk?

ALEX Krumplis tésztából én bármennyit meg tudok enni.

KOSZTASZ Nem krumplis tésztát eszel. Anyukád főzött sztifádót.

ALEX De a krumplis tésztát jobban szeretem.

NIKI Legalább nem fingik a Babo orra alá.

ALEX Azt hiszed, a krumplis tésztától nem tudok fingani? Niki, te nagyon lebecsülsz engem.

CILKA Csak ne becsüld le az öcsédet!

KOSZTASZ Sztifádót kell enni. És fegyelmezetten. Nincs fingás.

CILKA Ha ki kell jönnie, ki kell engedni. Asze to pedi na klaszi! [Hadd fingjon a gyerek!]

NIKI Eleftheropulosz-család. Gratulálok!

CILKA Minek rohantál el, Koszta? Nem lett volna jobb, ha szép nyugodtan elindulunk együtt?

KOSZTASZ (iszonyattal) Hol a virágcsokor?

CILKA Hát hol van?

KOSZTASZ Hol a virág, azt kérdezem!

CILKA Nem hoztad magaddal?

KOSZTASZ Bolond vagy, Cilka?

ALEX Szerintem a varrógépen van.

NIKI Én is ott láttam.

KOSZTASZ Eljöttetek virág nélkül?

ALEX Én nagyon gyorsan futok, visszamenjek érte?

KOSZTASZ Hol a virág, Cilka?

CILKA Úgy rohansz, és nem hozod magaddal?

NIKI Görögök nem tudnak csak veszekedni! Veszünk új virágot, és kész!

ALEX Fizetem a zsebpénzemből!

KOSZTASZ Mégis hol?

NIKI Mit hol? Itt a sarkon a virágos!

KOSZTASZ Itt nincs virágos! Virágos a Május 1. téren van!

NIKI Apu, nyisd már ki a szemed – 

KOSZTASZ Szombaton nincs nyitva!

CILKA A varrógépen nem lehetett –

NIKI Jó, én elmentem virágért! Adjatok pénzt!

CILKA Futok a leánnyal!

ALEX Egy forintom van, az elég?

KOSZTASZ Ne törődj vele, Alex. Ha nem érnek vissza –

NIKI Miért ne érnénk vissza, apu? Eltévedünk?

     (Cilka és Niki elrohannak. Ideges csend.)

ALEX Azt álmodtam, hogy a Babo értem jött, és elvitt Görögországba, de kiderült, hogy ott is mindenki magyarul beszél, és hogy rajtunk kívül igazából nincsenek is görögök, és a makedónok az egy betegség. És aztán megtanítottam a Babót katonázni.

KOSZTASZ A makedónok nem betegség.

ALEX Tudom.

KOSZTASZ Alex… Hogy nézett ki álmodban a Babo?

ALEX Mint egy szokásos nagymama.

KOSZTASZ Mint a Jaka?

ALEX Rá már nem emlékszem.

KOSZTASZ Emlékezni kell.

ALEX De én nem emlékszem.

     (Csend.)

KOSZTASZ Mikor az úttörőtáborban voltál, hiányzott anyukád?

ALEX Nekem senki nem szokott hiányozni.

KOSZTASZ Tudod, hány éves vagyok?

ALEX Kétszáz.

KOSZTASZ Harmincnyolc.

ALEX Vicceltem.

KOSZTASZ El tudod képzelni, milyen leszel, mikor akkora leszel, mint én?

ALEX Aha.

KOSZTASZ Mikor utoljára láttam a Babót, akkora voltam, mint te most.

ALEX Szerintem katona leszek. Esetleg kukás. 

KOSZTASZ Nem fognak visszaérni.

     (A távolban egy vonat tülköl.)

ALEX Hallottad? Szerintem ez az ő vonatjának a hangja!

KOSZTASZ Gyere, Alex, bemegyünk a váróba!

ALEX De én itt akarom várni a Babót!

KOSZTASZ Virág nélkül nem!

ALEX Esküszöm, hogy kitalálom, ki az!

     (Niki és Cilka érkeznek.)

CILKA Sikerült!

NIKI Na, be volt zárva?

KOSZTASZ Ez micsoda?

CILKA Ti lesz na ine, Koszta? [Mi lenne, Koszta?] Rózsa. Rózsát írtál a levélben, nem?

KOSZTASZ De miért csak egy szál?

CILKA Otthon van egy egész csokor!

NIKI Így is furakodott. Hogy lehet így furakodni?

KOSZTASZ Csokrot írtam! Csokrot vár anyukám!

CILKA Fogd, és hallgass!

ALEX Szerintem az első vagonban lesz!

KOSZTASZ Cilka, pjasze ta herja tisz Nikisz! [Cilka, fogd meg Niki kezét!] Niki, fogd meg Alex kezét!

CILKA Pjasze ta herja mu, Koszta! [Fogd a kezem, Koszta!]

NIKI Anyu, izzad a kezed!

ALEX Egyébként a te kezed is izzad.

KOSZTASZ Fegyelmezetten!

     (Befut a vonat. Sorban szállnak le az emberek, de Babo nincs köztük. Kosztasz maga elé tartja a virágot, próbál az idősebb nők látóterébe kerülni.)

KOSZTASZ Csokrot írtam anyukámnak! Nem ismer meg, megijed! Mitera! Mitera, ego ime! [Anyuka! Anyuka, én vagyok az!]

ALEX Babo! Emisz imaszte! [Babo! Mi vagyunk azok!]

NIKI Ne üvöltsetek már!

CILKA Mitera! Mitera! [Anyuka! Anyuka!]

NIKI Itt áll négy ember kézen fogva egy virággal. Szerintetek elmegy mellettünk, vagy mi?

CILKA Nem lehet, hogy…? Belgrádban nehéz az átszállás.

     (Lassan kiürül a peron.)

ALEX Szerintem elment.

KOSZTASZ Hova menne, Alex? 

NIKI Egy kis városnézés Székesfehérváron.

CILKA Ne humorizálj, leányom.

KOSZTASZ Fel kell hívni a követséget. Ha éjszakára Belgrádban ragad –

NIKI De biztos, hogy elindult?

CILKA Átnézem a vonatot!

KOSZTASZ Székesfehérvár a végállomás!

     (Cilka felszalad az egyik kocsiba. Kosztasz földhöz vágja a virágot.)

ALEX Azért nem kell szemetelni.

KOSZTASZ Igazad van, Alex. (Felveszi a földről a virágot, és Alex kezébe adja) Beletesszük egy vázába. Semmi baj nincs.

ALEX A Babo egyáltalán nem tud magyarul? Egy szót sem?

NIKI Honnan tudna?

ALEX Annyit sem, hogy szia, Babónak hívnak?

NIKI Nikinek hívják.

ALEX Mint téged?

     (Cilka jelenik meg a vonat lépcsőjén, mögötte egy hajlott hátú, feketébe öltözött néni, aki a kezébe kapaszkodik.)

CILKA Megtaláltam!

KOSZTASZ Mitera? [Anyuka?]

     (Odaszalad a gyerekekkel, Cilka félreáll, hagyja, hogy Kosztasz segítse le Babót.)

BABO Kocso, je mu! [Kocso, fiam!]

KOSZTASZ Sziga-sziga! Me anagnorizisz? [Óvatosan! Megismersz?]

NIKI Öleld már meg, apu!

     (Egymás kezét szorongatják.)

BABO Omorfo palikari mu ejinesz! O Kosztakisz, o jokaz mu? [De szép gyerek lettél! Te vagy az én Kosztaszkám?]

KOSZTASZ Den me anagnorizisz? [Nem ismersz meg?]

BABO Posz na mi sze anagnoriszo? Isze o dikoz mu Kosztasz! [Hogyne ismernélek! Te vagy az én Kosztaszom!]

CILKA Hogyne ismerne meg, ha egyszer a nagyfia vagy!

KOSZTASZ Ego ime, ne, ego. Kalosz irthesz. [Én vagyok az, igen. Jó, hogy látlak!]

CILKA Elaludt, azért maradt a vonaton.

KOSZTASZ Kimithikesz? [Elaludtál?]

CILKA Lehet, nem mert leszállni szegény.

ALEX De miért nem mert?

KOSZTASZ Ihesz kalo takszidi? [Jól utaztál?]

BABO Dio meresz szto dromo. Theszaloniki, Veligradi – [Két napig jöttem. Thesszaloniki, Belgrád –]

KOSZTASZ Ke tora szu irthe na kimithisz, prin ftaszisz szto Székesfehérvár? [És elaludtál? Épp most, mikor Székesfehérvárra értél?]

ALEX Te tudtad, hogy ilyen öreg a Babo?

NIKI Nem olyan öreg, csak annak néz ki.

BABO Kocso mu, ja na sze do! Eszi isze o Kosztasz, o joz mu! Den pisztepsza oti tha sze kszanado. [Kocso! Hadd nézzelek! Te vagy az én Kocsóm! Nem hittem, hogy valaha még látlak.]

NIKI Érted, mit mond?

KOSZTASZ Tromakszame, nomizame oti – [Megijedtünk! Már azt hittük, hogy –]

BABO Mu ihesz grapszi oti tha me perimenesz me luludja! [Azt írtad, virágcsokorral vársz!]

     (Kosztasz kiveszi Alex kezéből a rózsaszálat.)

KOSZTASZ Na, to luludi, alla den hriasztike, eci den ine? [Itt a virág, látod? De nem kellett a virág, igaz?]

CILKA Nem kellett a virág, persze hogy megismert!

BABO Ti na mu hriaszti to luludi! Ton jo mu ton hriazome mono! [Nem kell nekem virág. Nekem csak a fiam kell!]

KOSZTASZ I jineka mu, i Vasziliki. [Vasziliki, a feleségem.]

CILKA Bemutatkoztam már.

KOSZTASZ Ke apo do ta engonia szu. [És ők az unokáid.]

BABO Niki! Nikica!

     (Hosszan öleli Nikit.)

NIKI Csókolom! 

KOSZTASZ Görögül, Niki!

NIKI Ja szasz! [Csókolom!]

BABO Isze kukla! [Gyönyörű nagylány vagy!]

KOSZTASZ Dekaekszi hronon. [Tizenhat éves.]

BABO Szu efera kati! [Hoztam neked valamit!]

     (Egy arany karperecet vesz elő.)

KOSZTASZ Neked hozta, Niki!

BABO Apo hriszo ine! [Arany!]

NIKI Efhariszto poli! [Köszönöm szépen!] Mit mond?

KOSZTASZ Színarany ékszert hozott nagymamád!

BABO Vlepisz, grafi ke to onoma szu: Niki. [Látod? Benne van a neved: Niki.]

NIKI (mutatja) Én is Niki, a Babo is Niki.

BABO Niki ke ego, Niki ke eszi. Ke to palikari ine o Hrisztosz? [Én is Niki, te is Niki. És ő a kis Hrisztosz?]

CILKA Alexisz.

KOSZTASZ Alexander.

BABO Ela do na sze do! [Gyere ide, hadd nézzelek!]

CILKA Ne félj a Babótól, Alex!

ALEX Nem félek, csak nem ismerem.

BABO Idjosz o paterasz szu isze! Szan dio sztagonesz neru iszte! [Úgy nézel ki, mint az apukád! Mint két tojás!]

ALEX Nem is hasonlítunk.

KOSZTASZ Dehogynem, Alex. Dehogynem.

NIKI Akkor mostantól végig görögül beszéltek?

 

     2.

     Otthon, a konyhával egybenyíló, szűkös étkezőben. A sarokban varrógép, a tetején virágcsokor. Apró asztalt ül körbe a család. Alex előtt krumplis tészta, a többiek sztifádót esznek. A Babo tányérja érintetlen. Kosztasz kezét fogja.

CILKA Tha parume rántott hús mazi masz avrio szto Balaton. Ine fai pu trone i Ungri tisz kirjakesz. Tha ftjakszo ke nagy krumpli ke dzadziki, ti lete? [Holnap rántott húst viszünk a Balatonra. Ez egy magyar vasárnapi ebéd. Csinálok hozzá nagy krumplit és tzatzikit, rendben?]

BABO Endakszi, ta troo ola. [Persze. Nekem minden jó.]

CILKA To provlima ine oti den ehume to jaurti… posz to lene… tejföl, mono. Palja szto… posz to lene… Dohánygyár… [Az a baj, hogy itt nincs olyan joghurt, hanem minek mondják… tejföllel csinálom. Régen még a… minek mondják… A dohánygyár…]

KOSZTASZ To merosz pu mename. Palja ena megalo ergosztaszio itan, kszerisz? [Ahol laktunk. Egy nagy gyár, tudod?]

NIKI Fordítasz nekem, apu?

KOSZTASZ Persze.

BABO Bent a gyárban laktatok?

CILKA Bent a dohánygyárban. Volt saját, görög étkezőnk. Nagy ebédlő, ahol lehetett enni, étterem, görög joghurtokat, görög kajákat, mindent lehetett. Minden volt a dohánygyárban. Minden szombaton tánc, benn a… minek mondják… táncos épületben… az is olyan, csak mi voltunk.

BABO Bent a gyárban?

CILKA Bölcsőde, óvoda, iskola. Mind, mind belül. Mosoda, közös szárító az udvaron. 

KOSZTASZ Ott éltünk a gyárban tizenöt évig. A gyerekek is oda születtek.

CILKA Na, de Kosztasz nem sokat volt ám otthon. Révfülöpön dolgozott, a bányában. Na, mondom, te most már két gyereknek vagy az apja, Koszta! Én nem fogok állandóan izgulni, hogy te nekem ott lent vagy…

BABO Kocso a bányában?

CILKA Na, és akkor beírattam egyetemre. Minek mondják… Esti tanulásra. És akkor folyton-folyton csak tanult. Ilyen kicsi volt Alex, mindig mentem ki vele a hétvégéken, nehogy zavarjuk a férjemet a tanulásban. Ő az első görög jogtanácsos, tessék büszke lenni rá!

     (Kosztaszt egyre jobban zavarja, hogy Babo folyamatosan fogja a kezét.)

KOSZTASZ Elengedsz egy pillanatra? Hadd vágjak kenyeret.

CILKA Majd én vágok neked, Koszta.

KOSZTASZ De én két kézzel szeretek enni.

CILKA Hiányoztál anyukádnak.

KOSZTASZ Te nem eszel, anyukám?

BABO Nem vagyok éhes.

KOSZTASZ Nagyon finom, Cilka.

ALEX Van krumplis tészta is!

CILKA Az a tiéd, Alex.

ALEX Nem bírom megenni mindet.

KOSZTASZ Ugye?

CILKA Evett az úton, anyuka?

BABO Nem.

CILKA Egyáltalán? Nehogy baj legyen…

BABO (Kosztasznak) Jóllakom azzal, hogy látlak téged.

CILKA De azért enni is kell!

KOSZTASZ Ez a sztifádó… A görögök sem tudnak ilyet!

CILKA Érdekes volt, amikor idehoztak, mindenkit fürdőbe vittek, a fiúkat lekopaszították géppel. Na jó, minek mondják… fejbogarak voltak, ilyenek voltak. De attól függetlenül le a kalappal a magyarok előtt. Hát azért sok ember volt itt, nem kevés, ezeket mind valahova helyezni… Nem volt könnyű dolga a magyaroknak se… Először, amikor idejöttünk, nem a dohánygyárat ajánlották a magyarok, hanem a Moszkva téren… Ott volt a posta, szintén egy olyan nagy… Rendes házak, szóval jó körülmények között. Hát a dohánygyárban sok ember volt, kis helyen… Kétezerötszáz ember. De a görög vezetők azt mondták, nem, jó nekünk a dohánygyár, mert megszokjuk a jólétet, és nem akarunk majd visszamenni Görögországba.

KOSZTASZ Ne politizálj, Cilka!

     (Mindenki végzett az ebéddel, csak Babo nem evett még mindig egy falatot sem.)

CILKA Anyuka! Nem mesél valamit? Mi történt az elmúlt harminc évben?

KOSZTASZ Huszonhat.

CILKA Négy év ide vagy oda…

BABO Mi történt? Hát… Semmi különös. 

CILKA Valami csak történt.

BABO Mondom, semmi. (Kosztasznak) Dzsordzsi megházasodott. Három gyereke van: Olga, Viktoria, és Hrisztosz, a fiú. Nikolaosz bácsi Taskentbe került, és gyerek nélkül halt meg. Jorgosz bácsi Csehszlovákiába. Egy lánya van, Alena. Fia nincsen. Haridimoszék Jannisszal és a kis Vangelisszel Bulgáriába. Ziziszék Ausztráliába mentek. Dafni ott maradt a faluban. A kis Andreasz meg –

KOSZTASZ Őt már nem ismerem.

BABO Nem?

KOSZTASZ Nem baj. Majd megismerem.

BABO Kíváncsiak rád nagyon a faluban. A kis Kocso tényleg ilyen nagy ember lett?

KOSZTASZ Egy vagyok közületek.

BABO Dehogyis.

KOSZTASZ Az én otthonom is Hiliodendro. 

BABO Nem tudni, mikor jöhettek haza?

KOSZTASZ Minden évben beadom a kérelmet. Minden évben elutasítják.

CILKA Szegény Kosztasz nem adja fel.

KOSZTASZ Hiába. Görögország nem fogadja vissza a kommunista ügynököket.

BABO Miért, kommunista ügynök vagy?

KOSZTASZ Úgy nézek ki?

BABO Mit mondjak? Az anyád vagyok.

KOSZTASZ Tizenkét éves koromtól kommunista ügynök. 

     (Csend.)

     Tudod, mire volt jó a háború?

BABO Senki nem tudja.

KOSZTASZ Hogy megtisztítsák Görögországot a makedónoktól.

BABO Hát nem sikerült nekik.

KOSZTASZ Nem?

CILKA Látja, anyuka, csak történt valami.

BABO Semmi. Semmi.

KOSZTASZ Most, hogy véget ért a hunta… Dzsordzsi nem akart jönni?

BABO Nem tudott. Dolgozik.

ALEX Köszönöm, finom volt! 

     (Alex felpattan, és villámgyorsan, mielőtt rászólhatnának, a szobájába iszkol.)

NIKI El lehet menni?

KOSZTASZ Menjetek csak. Beszélgetünk.

NIKI Én elvagyok.

CILKA Akkor költöztünk Székesfehérvárra, mikor Niki iskolás lett. És nem telt el egy hét, azt mondta: anyu, ti ne beszéljetek velem görögül. Az iskolában sem beszél senki görögül, akkor nekem miért kell? És slussz, elfelejtett.

KOSZTASZ Szándékosan elfelejtett.

CILKA Pedig mindig mondtuk: ha majd egyszer visszamegyünk –

KOSZTASZ Tote tha ine diszkola. [Akkor nehéz lesz.]

CILKA Na jó, hát mi is megtanultunk magyarul –

KOSZTASZ De neki mégiscsak az anyanyelve.

NIKI A görög?

CILKA Kicsi korotokban mindig görögül beszéltünk veletek.

NIKI Emlékszem, hogy Alex bepisilt az óvodában. Nem tudta mondani, hogy kell neki, mert csak görögül tudta.

KOSZTASZ Butaság. Nem akarta zavarni az óvónőt.

CILKA És látod, Niki, Alex milyen jól beszél görögül?

NIKI Bezzeg azt sose mondjátok, hogy Niki milyen jól beszél magyarul! 

BABO Ez a magyar… Mihez hasonlít?

NIKI Finnugor nyelvcsalád. Ezt hogy mondom görögül? Sehogy?

CILKA Na, koccintsunk! Ez itt magyar… minek mondják… szilvapálinka. Kosztasznak hozzák fizetség helyett. De nem issza ám.

BABO Nem szoktál inni, Kocso?

KOSZTASZ Nem.

BABO Nem baj az.

KOSZTASZ, CILKA Jövőre Görögországban!

BABO Úgy legyen!

NIKI Mondd neki, hogy minden koccintásnál ezt mondjátok gyerekkorotok óta.

KOSZTASZ Eci leme otan cungrizume. [Ezt szoktuk mondani koccintáskor.]

NIKI A Babo mindig feketében jár?

KOSZTASZ Így nem lehet beszélgetni, Niki!

BABO Ti rotai i Nikica? [Mit kérdez Nikica?]

CILKA Hát nem tolmács az apád!

NIKI Minek tudjak görögül, ha úgysem vontok be semmibe?

     (Elviharzik. Cilka utánamegy. Babo hozzáfog a vacsorához. Kosztasz hosszan nézi.)

BABO Ti trehi? [Mi a baj?]

KOSZTASZ Tipota. Pesz eszi. [Semmi. Mesélj még.]

BABO Mit meséljek? Mindent elmeséltem. 

     (Cilka visszajön.)

CILKA Bezárkózott a vécébe.

     (Összeszedi a tányérokat, csörömpöl. Kosztaszra néz, abbahagyja. Kimegy a konyhából.)

KOSZTASZ Akkor kérdezz!

BABO Pavloszék házára napalmot dobtak.

KOSZTASZ Igen?

BABO De az istálló megmaradt.

KOSZTASZ Otthon voltak?

BABO Temetésen voltak szerencsére.

KOSZTASZ Mana… [Anyu…] Anyunak szólítalak, jó?

BABO Jó.

KOSZTASZ Milyen ember lett Dzsordzsi?

BABO Milyen ember? Szép. Férfias.

KOSZTASZ Nagyon szerettem. 

BABO Ilyen hatalmas nagy traktorja van.

KOSZTASZ Emlékszem, mikor jött értünk Meljo bácsi. Hogy elvisz minket, azt mondja, néhány hónapra. Hogy ne a háborúban kelljen lennünk, ehessünk, tanulhassunk… És te azt felelted: jól van, Meljo, de nyár végére visszahozd nekem a gyerekeket! Megesküszöl? És Dzsordzsi belekapaszkodott a szoknyádba, és úgy szorította, hogy nem lehetett megmozdítani sem. És te azt mondtad, jól van, Kocsót elviszed magaddal, de a kicsi itt marad velem.

BABO Három gyereke született Dzsordzsinak: Olga, Viktoria –

KOSZTASZ És Hrisztosz, a fiú, tudom, tudom! Én is levelezem velük. Tudok mindent, ki hova került, kinek hány gyereke van… Azt is tudom, hogy nyolc- vagy kilencéves volt Dzsordzsi, és te már vetted neki a cigarettát… Mert attól férfi a férfi, ugye? Hogy a kocsmában van, meg cigarettázik –

BABO Ha lett volna férfi a háznál –

KOSZTASZ Én gyerekeket látok magam előtt, tudod? Mindent tudok róluk, csak azt nem, hogy milyen ember lett belőlük.

BABO Dzsordzsi felesége, Mirka… Nagyon rendes asszony. Hogy mondjam... Egy kicsit sokat eszik. 

     (Kosztasz felnevet. Méregeti Babót.)

KOSZTASZ És Cilka? Tetszik neked?

BABO Nagyon szép lány.

KOSZTASZ Niki is szép. Mint az anyja.

BABO Szép, igen.

KOSZTASZ És okos. Nagyon okos.

BABO Látszik rajta.

KOSZTASZ Alex is jó gyerek. Ugye?

BABO Jó gyerek.

KOSZTASZ Csak egy kicsit magányos. Nehezen barátkozik. Te azóta is… Mindig feketében jársz?

BABO Így szokás.

KOSZTASZ És nem lehet változtatni rajta?

BABO Nem.

KOSZTASZ Voltam Jugoszláviában. Három éve.

BABO És? Mit csináltál?

KOSZTASZ Olyan jó lett volna… Úgy szerettem volna… Csak egy szál virágot. Tudod?

BABO Tudom.

KOSZTASZ És nem írtad meg.

BABO Nem fontos, Kocso.

KOSZTASZ Végigjártam a szkopjei temetőket. Hátha. Hátha pont Szkopjéban van. Tudtam, nincs rá sok esély, de valamiért azt hittem, hogy megtalálom.

     (Hosszú csend.)

     Nem mondod el?

BABO A múlt az elmúlt.

KOSZTASZ De mégis miért? Miért?

     (Kosztasz szuggerálja Babót, aki nem néz vissza rá.)

BABO Ez micsoda? Harangoznak.

KOSZTASZ Hadd harangozzanak.

BABO Nektek szabad bemenni a templomba?

KOSZTASZ Miért nem szabad? Ki tiltja meg?

BABO Nem kommunisták vagytok?

KOSZTASZ Persze hogy szabad. Kiabálni meg lövöldözni a templomban, azt nem szabad. Lehet menni, ahogy ti, görögök mentek.

BABO És mész?

KOSZTASZ Minek mennék? (Megenyhülve) Elvigyelek?

BABO Nem kell.

     (Az ablakhoz sétál, hosszan nézi a várost.)

KOSZTASZ Mit nézel?

BABO Magyarországot.

KOSZTASZ Ez csak Székesfehérvár.

BABO Hány emeletes ez a ház?

KOSZTASZ Nyolc. Ez a legfelső emelet.

BABO Nagy ember lettél, Kocso.

KOSZTASZ Itt nincs nagy ember. Mindenki egyenlő.

BABO Jogtanácsos nem lehet akárki.

KOSZTASZ A jogtanácsos is egyenlő. Ezt hívják szocializmusnak. Ezért harcoltatok, tudod?

BABO Azért harcoltunk, hogy életben maradjunk.

KOSZTASZ Holnap megmutatom a révfülöpi bányát.

BABO Jó, hogy nem maradtál ott.

KOSZTASZ Cilka nem engedte.

BABO Te mindig ijedős gyerek voltál.

KOSZTASZ Én?

BABO Mikor Dzsordzsi a szoknyámba kapaszkodott… Akkor te is ugyanúgy kapaszkodtál. Nem emlékszel?

     (Csend.)

KOSZTASZ És azt mondtad Meljo bácsinak: Kocso egy kicsit gyáva gyerek.

BABO Ijedős.

KOSZTASZ Mégis odaadtál.

BABO Tizenkét éves az férfi.

     (Kosztasz megfordul, és letolja a nadrágját.)

KOSZTASZ Látod ezt a fenekemen?

BABO Ne illetlenkedj!

KOSZTASZ Én jöttem ki utoljára, mikor utat robbantottunk. Ha csak pár másodperccel később jövök… Mindig utolsónak jöttem. Ijedős gyerek.

BABO Szegény Kocso.

KOSZTASZ Hatezer forintot kerestem egy robbantással. Az tudod mennyi? Sok pénz.

     (Babo kinyitja az ablakot, és óvatosan kidugja a fejét.)

BABO És a lenti emeletek üresen állnak?

KOSZTASZ Miért állnának üresen?

BABO Mi van ott?

KOSZTASZ Mi volna? Emberek, mint mi.

BABO A te házadban?

KOSZTASZ Milyen házamban? Ez a lakás, ahol vagyunk, ez a miénk.

BABO És a többi emelet? Az másoké?

KOSZTASZ Persze. Vagyis minden az államé. Itt közösek a dolgok.

BABO Akkor semmid nincs, Kocso?

KOSZTASZ Ha kíváncsi vagy, most már megvehetnénk, ha akarnánk. Mert az állam csinálhat úgy… Mindegy. Bonyolult görögül.

BABO Hát rajta, vedd meg!

KOSZTASZ És mit csináljunk vele, mikor megnyílik a határ?

     (Csend.)

BABO Minden közös?

KOSZTASZ Közös.

BABO És Cilka… Rendben, a te feleséged… De ő másnak is a felesége?

KOSZTASZ Miket beszélsz? (Kiabál) Cilka! Gyere ide!

BABO Jól van, Kocso, hallunk mindenfélét…

KOSZTASZ Propaganda.

CILKA (bedugja a fejét) Mosogassak?

KOSZTASZ Cilka, te másnak is a felesége vagy?

CILKA Még csak az kéne!

BABO Miért hozol szégyenbe, Kocso?

KOSZTASZ Nem a te szégyened. Ezt mondják, hát elhiszitek. Honnan tudtad volna?

CILKA Mit mondanak, kinek vagyok én a felesége?

BABO Ne haragudjatok. Elfáradtam, butaságokat beszélek.

KOSZTASZ Senki nem haragszik. Pihenj csak le. 

CILKA Megágyazok anyukának.

BABO Kocso mellett akarok lenni. 

KOSZTASZ Jól van. 

BABO Köszönöm.

KOSZTASZ Feküdj le, majd utánad megyek. 

     (Cilka és Babo átmennek a felnőttek szobájába. Kosztasz csinál magának egy málnaszörpöt. Gondterhelten szürcsöli. Cilka visszajön.)

CILKA Anyukád hiányol.

KOSZTASZ Nem vagyok álmos!

CILKA Csak beszélgess vele. 

KOSZTASZ Anyunak szólítottam. 

CILKA Mana? [Anyunak?]

KOSZTASZ Mana. [Anyunak.]

CILKA Jól tetted.

KOSZTASZ Nem jött a nyelvemre.

CILKA Hogy hívtad régen?

KOSZTASZ Nem emlékszem.

CILKA Neki sem lehet könnyű. Szegény elhagyott egy tizenkét éves gyereket, és most talál egy majdnem negyvenéves férfit, ugye?

KOSZTASZ Írta, hogy megverték a börtönben. De nem gondoltam, nem képzeltem, hogy ennyire… Hogy ennyire derékszögben jár…

CILKA Hogyan csinálhatnak ilyet? Hogy képes egy ember a saját fajtáját, a saját vérét – 

KOSZTASZ Soha nem tartottak igazi görögnek. Büdös bolgárok, így hívtak minket.

CILKA „I dopji.” [„A helybeliek.”]

KOSZTASZ Pedig Nagy Sándor unokái vagyunk. Legalább annyira a miénk Görögország.

     (Cilka a varrógép elé ül, dolgozni kezd.)

CILKA Nem mondta, hogy miért verték?

KOSZTASZ Antigoni néni örökségét akarták kiszedni belőle. 

CILKA Az mennyi?

KOSZTASZ Sok. Sok. Állítólag sok aranyat rejtegetett. De odaadta aztán.

CILKA Biztos valamennyit odaadott.

KOSZTASZ Semmink nem maradt.

CILKA Gondolod, hogy odaadta mindet? Sok a testvér, sok a gyerek, szaporodnak az unokák. Annyifele szétosztani –

KOSZTASZ Nekem abból egy forint nem kell, egy drachma sem. Ami minket illet, legyen a Dzsordzsié, ha megvan. Mert én nem voltam ott… Én egy pohár vizet nem vittem az anyukámnak.

CILKA Ha rajtad múlna, Koszta –

KOSZTASZ Nem kell nekem egy drachma sem.

CILKA Jól van, nekem sem kell, miért kéne? Két szép gyerekem van, mi kéne még? 

KOSZTASZ Hangos a gép, Cilka.

CILKA Hangos?

KOSZTASZ Két napig utazott szegény.

CILKA Akkor varrok kézzel.

KOSZTASZ Ne varrj!

CILKA És mi lesz Mici néni szoknyájával? Visszaadom?

KOSZTASZ Visszaadod.

CILKA Persze, visszaadom szakadtan –

KOSZTASZ Mennyit fizet érte?

CILKA Amennyit megbeszélünk.

KOSZTASZ Látod, ez a baj.

CILKA Hogy fizet?

KOSZTASZ És ha jönnek hozzám? Osztogassak jogi tanácsokat, közben meg a feleségem itt maszekol?

CILKA Hát ne osztogass tanácsokat munkaidőn kívül! Jó, hogy nem majd jelentenek! Úgy kivágom őket! Micsoda dolog ez? Ingyen tanácsokat adni mindenkinek –

KOSZTASZ A segítség nem kerül semmibe.

CILKA Te mintakommunista, Koszta! Ami nem baj, de hát –

KOSZTASZ Olyan kerti birtokaink voltak, Cilka… Előtte volt egy jéghideg patak, pisztrángok úsztak meg aranyhalak, aztán átléptük, és mentünk a gyümölcsösbe. És érdekes, amikor megérett a nagy görögdinnye, olyan hosszúak voltak, hogy ketten vittük anyukámmal. Ketten, ilyen hosszúkás görögdinnye meg sárgadinnye. És volt ott huszonhárom szelíd… gesztenyefa.

CILKA Erre bezzeg emlékszel, hogy huszonhárom.

KOSZTASZ Tisztán emlékszem.

BABO (hangja) Kocsoooo! Kocsoooo!

 

     3.

     Érzelmes görög dal szól a lemezlejátszóból. Kosztasz könnyezve hallgatja.

ALEX Melyik a jobb? Ez vagy a Beatles?

NIKI Nyilván a Beatles.

ALEX És ez vagy az Omega?

NIKI Omega.

ALEX És ez vagy az Elton John?

NIKI Tök egyforma az összes görög zene.

ALEX És ez vagy az ABBA?

NIKI Akkor inkább ez.

ALEX Apu, melyik a jobb? Ez vagy a Beatles?

KOSZTASZ Ez.

NIKI Miről szól?

KOSZTASZ Hogy a testvéreket nem szakíthatja el egymástól senki. Ezt hozta nekem a Babo.

     (Csendben hallgatják, amíg véget nem ér a zene. Kosztasz megállítja a lemezt.)

NIKI Objektíven nézve azért elég uncsi dallamvezetés.

KOSZTASZ Nem értek én ehhez, Niki.

ALEX Meghallgatunk még egyet?

KOSZTASZ Nem. Elég a sírásból.

ALEX Nem muszáj sírni közben. 

NIKI De apu… A honvágyat te mi iránt érzed, ha szól a zene? Mégis mi iránt?

KOSZTASZ Görögország iránt, Niki.

NIKI De ez csak egy illúzió, nem, apu?

KOSZTASZ Én úgy vagyok, hogy ha görög zenét hallok, akkor bajban vagyok. Akkor nagyon bajban vagyok.

ALEX Én is bajban vagyok.

KOSZTASZ Jó gyerek vagy, Alex. Görög gyerek.

NIKI De muszáj ezt a nacionalizmust hozzá?

     (Kosztasz iratokat vesz elő a zsebéből.)

KOSZTASZ Niki, te tudod, mi ez.

ALEX Igazolvány.

KOSZTASZ Milyen igazolvány?

ALEX Felnőttségi igazolvány.

KOSZTASZ Hontalan igazolvány.

NIKI Ez csak egy papír.

KOSZTASZ Se nem görög, se nem magyar. Egyik ország sem fogad el minket állampolgárának.

NIKI Én nem érzem magam hontalannak.

KOSZTASZ Pedig neked is ilyen van.

NIKI Na és? KISZ-tagságim is van, mégse –

KOSZTASZ Nem ugyanaz!

ALEX Van valakinek egy tolla?

KOSZTASZ Tessék.

     (Csend. Alex rajzol.)

NIKI Szerinted mit csinálnak most Hiliodendróban?

KOSZTASZ Alszanak. 

NIKI És ha felébrednek?

KOSZTASZ Vasárnap? Templomba mennek. Az egyik oldalon ülnek a nők, a másikon a férfiak. Utána a férfiak a tavernába mennek, ahol füst van, zsibongás, a székek az utca felé néznek. Beszélgetnek, tavliznak, pörgetik a kombolojt. Dzsordzsi vicceket mesél. A nők hazamennek főzni. Amikor kész az ebéd, mennek a tavernába a férjükért. Ebéd után a nő takarít, a férfi a kanapén sziesztázik. Otthon van a nagymama is, aki vagy a mellettük lévő házban lakik, vagy velük. A gyerekek fogócskáznak Petridiszék szőlőjében. Aztán meglátja őket az öreg… Futás, végig a patakparton! Este korzóznak sztin platia tisz eklisziasz [a templomtéren]. Kiülnek a teraszra, jönnek-mennek az emberek hívatlanul, szépen kiöltözve. Pletykálnak, belefolynak egymás életébe. Dafni anyukája jósol mindenkinek. Édességgel kínálják egymást, kávét isznak. Görög kávét. 

NIKI Jövőre Görögországban! Vajon ott hogyan koccintanak?

KOSZTASZ Ja masz! [Egészségetekre!]

NIKI Szeretnél ott lenni velük?

KOSZTASZ Hogyne. Nagyon szeretnék.

ALEX Tessék, csináltam neked új igazolványt.

KOSZTASZ (a kezébe veszi) Eleftheropulosz Kosztasz. Görög állampolgár. Köszönöm.

ALEX Na, megyek fasisztákat ölni.

KOSZTASZ Jól van, fiam.

     (Alex indiánszökdelésben távozik.)

NIKI A határon azért majd óvatosan.

KOSZTASZ Csak jussunk el odáig.

NIKI Megbeszéltem Mariékkal, ők is lejönnek holnap a Balatonra.

KOSZTASZ Jól van.

NIKI Tudod, van egy nyaralójuk.

KOSZTASZ Igen.

NIKI Esetleg nem alhatok náluk?

KOSZTASZ Nem. 

NIKI De miért nem?

KOSZTASZ Mert itt van nagymamád.

NIKI Biztos veled akar lenni.

KOSZTASZ Velünk akar lenni. Mindannyiunkkal.

NIKI De mindjárt vége a nyári szünetnek.

KOSZTASZ Majd a strandon megbeszéljük Mari anyukájával.

NIKI És ha az anyukája nem jön le a strandra?

KOSZTASZ Hogyhogy nem jön le a strandra?

NIKI Ha és amennyiben nem jön le a strandra.

KOSZTASZ Niki… Hogy volt az a vers?

NIKI Milyen vers?

KOSZTASZ Amit a szavalóversenyre vittél.

NIKI Idehozzam a könyvet?

KOSZTASZ Inkább szavald el fejből.

NIKI Utálom ezt a szót, hogy szavalás.

KOSZTASZ Akkor hogyan kell mondani?

NIKI Alhatok holnap Mariéknál? Úgyis este jönnénk haza. Másnap ebédre már itthon vagyok.

KOSZTASZ Az a vers… „Ha lelkedben nem…”

NIKI Ha majd elindulsz Ithaka felé, / válaszd hozzá a leghosszabb utat, / mely csupa kaland és felfedezés. / A Küklopszoktól és Laisztrügonoktól / s a haragvó Poszeidóntól ne félj. / Nem kell magad védened ellenök, / ha gondolatod tiszta és egyetlen / izgalom fűti tested s lelkedet. / A Laisztrügonokkal, Küklopszokkal, a bősz / Poszeidónnal sosem találkozol, / hacsak lelkedben nem hordozod őket, / hacsak lelked nem áll velük utadba. // Válaszd hozzá a leghosszabb utat. / Legyen minél több nyári hajnalod, / mikor – mily hálás örömmel! – először / szállhatsz ki sose-látott kikötőkben. / Állj meg a föníciai pultok előtt, / válogass a jó portékák között, / ébent, gyöngyházat, borostyánt, korallt / és mindennemű édes illatot, / minél többet az édes illatokból. / Járj be minél több egyiptomi várost, / s tanulj tudósaiktól szüntelen. // Csak minden gondolatod Ithaka legyen; / végső célod, hogy egyszer oda juss, / de ne siess az úttal semmiképp. / Inkább legyen hosszú, minél hosszabb az út, / hogy évekkel rakva szállj ki a szigeten, / az út aratásával gazdagon, / s ne várd, hogy Ithaka majd gazdagon fogad. // Neki köszönd a szép utazást, / mit nélküle sosem tehettél volna meg, / hát mi mást várhatnál még Ithakától? // Nem csaphat be Ithaka, ha szegény is: / a szerzett tudásból s tapasztalatból / máris megtudhattad, mit jelent Ithaka! – Akkor alhatok holnap Mariéknál? Teszek váltóruhát meg egy fogkefét, jó?

KOSZTASZ Jó.

 

     4.

     Hűtőtáskák, hátizsákok az asztal lábánál. Cilka az ebédet pakolja ételhordóba.

CILKA Tessék megkóstolni! Nem túl sok a fokhagyma?

BABO Nem.

CILKA De van benne elég?

BABO Van.

CILKA Akkor jó. Alex sok fokhagymával szereti, Niki meg fél, hogy büdös lesz a szája… Anyukának van… minek mondják… vízi ruhája?

BABO Nincs.

CILKA Nem írta Kosztasz, hogy hozzon?

BABO De írta.

CILKA Nem tud úszni anyuka?

BABO Nem.

CILKA Nem baj. Én sem. Tetszik tudni, hol van Nesztorio?

BABO Persze.

CILKA Na, én ott születtem, ott is éltem kilencéves koromig. És akkor úgy volt, hogy reggel anyukámat kivégzik. Nemcsak őt… többet… asszonyokat. Büntetés a partizánfeleségeken, vagy minek mondják. De egy katona, aki titokban partizán volt, azt mondta az anyukámnak, hogy el fogtok szökni. Én kiengedlek titeket, és mész az albán határ felé. Ha ott megállítanak, azt fogod mondani, hogy nektek ott van föld, és oda mentek… minek mondják… minek mondják… babot fogtok… (mutatja) így csinálni. És nincs kire hagynod a kislányod, és azért viszed őt magaddal. Így is történt. És akkor ott milyen folyó volt? Én nem emlékszem, milyen folyó volt? 

BABO Az Aliakmonasz.

CILKA Az. De hát nagyon… nagyon jéghideg volt a víz. Anyukám a hátára kötött egy ruhával, és átúszta. De hát az nem tíz perc úszás volt, közben én nagyon megbetegedtem. Nagyon-nagyon megbetegedtem. Szóval elég volt nekem egy életre a vízből. De különben nagyon szép a Balaton. Kosztasz ott dolgozott, mikor összeházasodtunk.

BABO Tudom.

CILKA Máshova nem is megyünk soha. Csak Révfülöpre. 

KOSZTASZ (belép) Gyönyörű hely, meglátod, anyukám! Azt mondják, a Balaton a magyar tenger!

CILKA Hány szendvicset csomagoljak?

KOSZTASZ Nem főztél?

CILKA Mi az, hogy nem főztem? Ott a kék dobozban tizennégy rántott hús, a pirosban nagy krumpli, ebben meg a tzatziki. Anyukád szerint pont jó.

KOSZTASZ És még akarsz szendvicset?

CILKA Tíz szalámisat kenek.

KOSZTASZ Minek? Úgyis lángos kell a gyerekeknek!

ALEX (belép) Elvisszük a xirit?

KOSZTASZ Elvigyük?

ALEX Mindegy.

KOSZTASZ Vigyük csak el!

CILKA Alex, elég neked három szendvics?

ALEX Nem hiszem.

CILKA (Kosztasznak) Na látod.

KOSZTASZ Tett rántott húst is.

ALEX Szólnátok Nikinek? Nagyon kell kakilnom.

KOSZTASZ Niki!

NIKI (hangja) Hát ez nem igaz, hogy nem lehet egy nyugodt percem!

KOSZTASZ Kakilsz, leányom?

NIKI Dehogy kakilok!

KOSZTASZ Hát akkor mit csinálsz?

NIKI Készülődöm! Apu, elmennél innen?

CILKA Nem csak a tiéd a fürdőszoba, ugye?

NIKI Ez hihetetlen! Tessék, Alex! Szard tele a vécét!

     (Niki kiront, és az előszobatükörnél folytatja a sminkelést. Alex beveti magát a fürdőszobába.)

CILKA Hova fested magad, leányom? A vízbe?

NIKI Nem mindegy?

KOSZTASZ Siess, Alex, mindjárt indulunk!

NIKI Hova?

KOSZTASZ A vonathoz.

NIKI Biztos nem fogok félórával hamarabb kimenni!

KOSZTASZ Isze etimi, mana? [Kész vagy, anyu?]

BABO Ego? [Én?]

KOSZTASZ Borume na figume? [Indulhatunk?]

BABO Na fijete. [Indulhattok.]

KOSZTASZ Ke eszi? [És te?]

BABO Tha mino edo. [Én itt maradok.]

     (Értetlen csend.)

KOSZTASZ De miért? Miért akarnál itt maradni?

BABO Nem szeretek utazni.

CILKA De anyuka, hát tegnap megbeszéltük!

BABO Engem senki sem kérdezett.

CILKA Jön esetleg velünk anyuka?

BABO Nem.

KOSZTASZ És mit akarsz itt csinálni?

BABO Amit ti.

KOSZTASZ De mi le akarunk menni a Balatonra.

NIKI Lefordítaná valaki, min veszekedtek már megint?

CILKA Anyuka, a gyerekek már rákészültek.

BABO Megvárlak titeket.

KOSZTASZ Vasárnaponként mi Révfülöpre megyünk!

CILKA Ez a hagyomány!

NIKI Bevonnátok egyszer az életben?

CILKA A Babo nem akar jönni a Balatonra.

NIKI De miért nem?

KOSZTASZ Nem akarsz együtt lenni az unokáiddal?

BABO Most is együtt vagyunk.

NIKI Ha nem akar jönni, ne jöjjön, mit izélitek?

KOSZTASZ (Babónak) Akkor mondd meg, mihez van kedved! 

BABO Ne törődjetek velem!

NIKI Én mindenképp le fogok menni.

KOSZTASZ Beszéld meg a Babóval.

NIKI Nem te vagy a férfi?

KOSZTASZ Azt csinálunk, amit ő szeretne. (Babónak) Ti mit csináltok vasárnap a faluban?

BABO Együtt vagyunk.

KOSZTASZ És nem mentek le például soha a tengerre?

BABO Mi dolgunk a tengeren?

KOSZTASZ Láttad valaha a tengert?

BABO Nem vagyok kíváncsi rá.

KOSZTASZ Nem láttad a tengert?

CILKA Pedig biztos nagyon szép.

ALEX (belép) Indulhatunk?

KOSZTASZ Látod? Elrontod a gyerekek nyári szünetét.

CILKA Esetleg, ha én a gyerekekkel –

KOSZTASZ Vagy mindenki megy, vagy senki nem megy! Na, anyu? Na? 

     (Hosszú csend.) 

     Kérem azt a kést.

BABO Mit csinálsz, Kocso?

KOSZTASZ Elmosogatok.

BABO Te? 

KOSZTASZ Én bizony.

BABO Te tanult ember vagy, Kocso! Nem szabad mosogatnod!

KOSZTASZ Ó, dehogynem! Ha mosogatni támad kedvem, mosogatok! 

BABO Cilka!

CILKA Elmosogatok én –

KOSZTASZ Nem-nem. Én csinálom!

BABO Hadd segítsek, Kocso! 

KOSZTASZ Sőt! Először is kipucolom a vécét! 

BABO Ne! A vécét ne!

KOSZTASZ Vasárnap van, semmi dolgom, úgyhogy egész nap takarítok, te pedig nézheted!

BABO Nehogy kipucold a vécét!

     (Kosztasz találomra felmarkol néhány tisztítószert, és a fürdőszoba felé indul, Babóval a nyomában.)

NIKI Ez most mi volt?

CILKA Hiliodendróiak.

NIKI Akkor most nem megyünk Révfülöpre?

CILKA Úgy látszik.

ALEX Úgyis utálom Révfülöpöt.

CILKA Utálooood?

ALEX Aha.

NIKI Jó, én elindulok.

CILKA Hova?

NIKI Révfülöpre.

CILKA Dehogy indulsz.

NIKI Nehogy már egy demens néni miatt…

     (Csend.)

CILKA Mit jelent, hogy demens?

NIKI Csak nem tartom igazságosnak, hogy azért, mert a Babónak nincs kedve… Már leszerveztük, hogy ott alszunk Mariéknál!

CILKA Mi az, hogy leszerveztük?

NIKI Osztálytársak. Nem ismered őket.

CILKA Ismerem én Marit.

ALEX Bendegúz is ott lesz?

CILKA Milyen Bendegúz?

NIKI Nem lesz ott Bendegúz. Alex, te meg fogd be, vagy többet nem focizhatsz velünk!

CILKA Ki az a Bendegúz?

NIKI Senki.

ALEX Szerintem jó fej.

NIKI Rendben, nincs több foci!

ALEX De azt mondtam, hogy jó fej!

CILKA Nem mész semmilyen Bendegúzhoz!

NIKI De nem Bendegúzhoz megyek! 

ALEX Ismered, anyu! Görög Bendegúz, az osztálytársa!

CILKA Kicsoda?

NIKI Görög Bendegúz! Alex is focizott már vele!

CILKA Görög?

ALEX Ez a neve, amúgy magyar.

CILKA Ahhoz nem mész!

NIKI De miért nem?

CILKA Mert az a gyerek kancsal!

NIKI Kancsaaaal?

CILKA Kancsal. Félreáll a szeme.

NIKI Alex, szerinted is kancsal?

ALEX Hát, egy kicsit. De jó fej… 

CILKA Kancsal gyerekeket akarsz?

NIKI Úristen, anyu… Te most kiből indulsz ki?

CILKA Lányokkal barátkozz!

NIKI Most mondtam, hogy Marihoz megyek!

CILKA Ki alszik még ott?

NIKI Mi bajod van Bendegúzzal? 

CILKA Hogy kancsal.

NIKI De hát nem kancsal! Egyébként meg ki nem szarja le?

CILKA Szádra csapok mindjárt!

NIKI Elmondjam, hogy mi a bajod vele?

ALEX Micsoda?

NIKI Na, micsoda –

CILKA Nincs semmi bajom Görög Bendegúzzal.

NIKI Az a bajod, hogy Görög Bendegúz nem fog velem Hiliodendróba költözni!

CILKA Nem?

NIKI Miért akarna egy magyar fiú –

CILKA Akkor meg?

NIKI És ha én sem akarok?

CILKA Hát? Itt maradsz egyedül?

NIKI Egyedül? Amikor megszülettem, akkor is az engedélyre vártatok, és amikor meghalok, akkor is az engedélyre fogtok várni! Egyébként meg nem érdekel, ha szobafogságot kapok, mert ha nem találkozhatok Bendegúzzal, akkor ugyanaz, mintha szobafogságban lennék! Köszi szépen, nyári szünet!

 

     5.

     Cowboyok, indiánok, óriások, állatok és matchboxok a nehezen átlátható, de részletekig kidolgozott harctéren.

ALEX Makedón partizánok! Azért gyűltünk össze a Grammosz-hegységben, hogy megvédjük falvainkat a fasisztáktól, akik levágják a fejünket, és felgyújtják a házakat, és elhajtják az állatokat… „Múúúúúúú!” Így igaz, Tarka Tehén! Hozzátok szólok, akik étlen-szomjan bujkáltok a fagyos erdőben, és nem adjátok fel a harcot akkor sem, ha jön a tejes, és lebombázza a barlangokat, és ha körülöttetek már lángolnak a fák… Lehet, hogy többen vannak, és menőbbek a fegyvereik, de mi az igazságos Görögországért harcolunk! Jól figyeljetek rám, partizánok és partizánnők! A partizánnők is maradjanak csendben! „Szerintem John Lennon a legjobb képű!” „Nem is, mert George Harrison!” Partizánnők! „Bocsánat, figyelünk, Alexander hadnagy!” Áááá! Vigyázat, itt vannak a fasiszták! Gyertek, átússzuk a folyót! Dagadt Bölény, te itt maradsz az indián csapattal! „Igenis, Alexander hadnagy. Öröm volt a makedónokat szolgálni! Tyjú-tyjú! Három fasisztát már le is lőttem!” Brávó, Dagadt, csak így tovább! Dzzzsss! A tejes ledobta a bűvös kockát! Fussatooook! Segítség, Jorgosznak leszakadt a keze!

BABO Hriszto!

ALEX Partizánnők! Felülni egy matchboxra, és irány az albán határ! Gyerünk, Lada, nitrót neki! Vrrrrrrr…

BABO Hriszto!

ALEX Ego? [Nekem szólsz?]

BABO Eszi. [Neked.]

ALEX Emena me lene Alekszander. [De én Alexander vagyok.]

BABO Ti pezisz? [Mit játszol?]

ALEX Pezo me figuresz. [Katonázok.]

BABO O Grammosz pu ine? [Melyik a Grammosz?]

ALEX Edo. Ke eki – [Ez. Az meg ott –]

BABO I Alvania. [Albánia.]

ALEX Pu kszerisz? [Honnan tudod?]

BABO Eki ine to Hiljodendro ke eki to Nesztorio. Na ke o Aliakmonasz. Ke eki i Kasztoria. [Ott van Hiliodendro, ott meg Nesztorio. Ott az Aliakmonasz. És az ott Kasztoria.]

ALEX Ke kato apo to trapezi? [És az asztal alatt?]

BABO Kato apo to trapezi? I Preszpesz. [Az asztal alatt? Ott a Preszpa-tó.] Bekerítettek a fasiszták?

ALEX Honnan tudod?

BABO Hallom a hangodon.

ALEX De ez csak játék.

BABO Van egy ösvény a Grammosz déli oldalán Epirosz felé. Nem sokkal a Konsztandinu-templom mögött. Ott el tudtok menekülni.

ALEX És a fasiszták azt nem ismerik?

BABO Nem. Azt csak a partizánok ismerik.

ALEX Miért hívsz Hrisztosznak?

BABO Mert ez az igazi neved.

ALEX Dehogyis.

BABO Ez titok.

ALEX Ez hülyeség.

BABO Nem. Ez a mi titkunk.

ALEX És miért titok?

KOSZTASZ (diadalmasan belép) Fürdőszoba kitakarítva, a konyha csillog-villog. Akarod látni, anyuka?

BABO Nem.

KOSZTASZ Alex, kiálts le a nővérednek, vacsorázunk.

ALEX Hány óra van?

KOSZTASZ Hét óra.

ALEX Pontosan?

KOSZTASZ Egy perc múlva hét. Jól telt a nap, anyuka?

BABO Jól.

KOSZTASZ Mit csináltál?

BABO Pihentem. Játszottam az unokámmal.

KOSZTASZ Játszottatok, Alex?

ALEX Most már hét óra van?

KOSZTASZ (megnézi) Igen.

ALEX Akkor Niki üzeni, hogy elutazott Révfülöpre, és ne menj utána, mert kiszámolta, hogy úgyse megy már vissza vonat. És azt is üzeni, hogy ne bántsatok engem, mert ha hamarabb elmondom, akkor kiközösített volna.

KOSZTASZ Rendben, Alex. Mi nem közösítünk ki.

ALEX Mi a vacsi?

KOSZTASZ Szalámis szendvics.

 

     6.

CILKA Hívd a rendőrséget, Koszta!

KOSZTASZ És mit mondjak nekik?

CILKA Hogy elveszett a gyerek.

KOSZTASZ Persze. Nézzenek be Mariékhoz…

CILKA Honnan tudod, hogy tényleg ott van?

KOSZTASZ Nem hazudik a lányom.

CILKA Nincs valami barátod, aki az autójával –

KOSZTASZ Nem zaklatok senkit. Nincs veszélyben. 

CILKA Te azt honnan tudod, Koszta? Ott vagy? Nem vagy ott.

KOSZTASZ Majd ha hazajön, akkor lesz veszélyben.

CILKA Ugye, miért nincs egy rohadt autónk –

KOSZTASZ Hogy hívják a fiút?

CILKA Görög Bendegúz.

KOSZTASZ És mit tudunk róla?

CILKA Hogy magyar.

KOSZTASZ Hogy lehet ennyi esze? Magyarokat hajkurászni!

CILKA Biztos az apjától tanulta.

KOSZTASZ Mit?

CILKA Hogy hogy kell magyarokat hajkurászni!

KOSZTASZ Én? Mikor hajkurásztam magyarokat?

CILKA Hát a Juci?

KOSZTASZ Udvaroltam, na és? Téged választottalak, nem?

BABO Jati fonazete? [Miért veszekedtek?]

KOSZTASZ Beszélgetünk.

BABO Pu ine i Nikica? [Hol van Nikica?]

KOSZTASZ Egy barátnőjénél.

BABO Ke ti kani? [Mit csinál?]

KOSZTASZ Amit jónak lát.

ALEX Hogy mondják görögül, hogy buli?

KOSZTASZ Sehogy. Tanulnak.

BABO To kalokeri? [Nyáron?]

KOSZTASZ Nyáron is. Mindig. Ezek tanult gyerekek, nem falusiak.

BABO Ehi agori? [Van neki udvarlója?]

ALEX Az mit jelent?

KOSZTASZ Semmit.

BABO Pu tha pandrefti. [Akivel az ember összeházasodik.]

ALEX Aki a szerelme?

KOSZTASZ Szerelme-szerelme…

ALEX A szerelmével van!

KOSZTASZ Ne beszélj összevissza, Alex!

BABO To korici ine szto szpiti tu alunu? To vradi? [A lány az udvarlójával van? Este?]

KOSZTASZ És ha ott van, neked mi bajod van azzal?

CILKA Ez már másik világ, anyuka! 

KOSZTASZ Itt a fiatalok szerelemből házasodnak!

BABO Ela… [Na persze…]

ALEX Akkor nem hívjátok fel a rendőrséget?

CILKA De igen.

KOSZTASZ Nem.

BABO Tha kimithi eki? [Ott is alszik?]

KOSZTASZ Elengedtük, vigyáz magára. Nem kell vele foglalkozni.

CILKA Koszta, egyáltalán velük van a Mari anyukája?

ALEX Nekem az az igazi nevem, hogy Alexander?

CILKA Tessék?

KOSZTASZ Ki mondott mást?

ALEX Az az igazi nevem, hogy Alexander?

KOSZTASZ Posz to lene to pedi? [Mi a neve a gyereknek?]

BABO Alexander.

KOSZTASZ Mondott neked valamit?

ALEX Nem.

     (Csend.)

     Hrisztosz az igazi nevem?

KOSZTASZ Nem. Alexander az igazi neved.

ALEX Köszönöm, finom volt.

     (A szendvicsével együtt a szobájába megy.)

KOSZTASZ Ha még egyszer hazudozol a gyereknek –

BABO Hazugság? Hát a görög gyerek honnan kapja a nevét?

KOSZTASZ Azt majd mi eldöntjük!

BABO A görög gyerek az apai nagyapjáról kapja a nevét.

CILKA És ez ilyen fontos anyukának?

BABO Vagy ti magyarok vagytok?

CILKA De hát szinte semmit nem is tudunk róla!

BABO Nem szégyelled magad?

KOSZTASZ Hova temetted el? Hol a sírja? Van neki sírja?

BABO Van.

KOSZTASZ Csak egy szál virágot akartam rá tenni!

CILKA Együtt mentek Jugoszláviába, igaz? És aztán anyuka egyedül ment haza egy fehér lovon. És Kosztasz hatéves volt –

KOSZTASZ Hova temetted el? Meghalt egyáltalán?

BABO Beteg volt.

CILKA Anyuka nem szerette, ugye?

BABO A férjem dolgos, jó ember volt.

CILKA Az én apám is dolgos, jó ember volt. És az igazságos Görögországért esett el! Az ő nevét ki fogja tovább vinni? Kicsoda? Éhen halt az öcsém, nálunk nincs több fiú!

KOSZTASZ (Babónak) Dzsordzsi fia Hrisztosz lett, nem elég az neked?

CILKA Rám tessék haragudni, anyuka! Egyedül rám! Azt hiszi, nem érem el, amit akarok? Lassú folyó… partot mos, ugye? Ne tessék azt hinni, hogy Kosztasz ötlete volt! Ő Hrisztoszt akart!

BABO (Kosztasznak) Hrisztoszt akartál?

CILKA Hrisztoszt hát. Hú, mondom neki, érzem, hogy szülni fogok, mert indul a… minek mondják… minek mondják… Tudja azt anyuka. Mondom neki, gyalog megyünk. Itt van, nem messze. És akkor az úton elkezdtem színészkedni, hogy jaj, de rosszul vagyok! 

KOSZTASZ Dehogy színészkedtél!

CILKA Színészkedtem, higgye csak el anyuka! És mondom neki, Alexandrosz lesz, mint apám. Nem bánom, azt mondja, legyen Alexandrosz, csak érjünk a kórházba, ne legyen semmi probléma. Jó, mondom neki, akkor írd át, írd át, nem Hrisztosz! Mert mindig azt mondta, hátha rosszul leszek, és akkor, ha nem tudom mondani a nevet, csak adjam oda a papírt. Na jó, és akkor odaírta, hogy Eleftheropulosz Alexander. De mondom, miért Alexander? Azt mondja, hogy se neked, se nekem ne legyen igazam. Alexander.

KOSZTASZ Makedónosabb így.

CILKA Makedónosabb egy fenét. Csak nehogy megszólják a faluban, hogy minek mondják… papucsférj. Ugye?

KOSZTASZ (Babónak) Te ölted meg apukámat?

BABO Nem.

 

     7.

     Éjszakai erdő a Grammosz-hegység déli oldalán.

ALEX Gyerünk, nincs már sok hátra!

NIKI Itt nincs is senki. Tök egyedül vagyunk.

ALEX Azt csak hiszed. Tele van az erdő fasisztákkal.

NIKI Hol?

ALEX Cssst! Hallod a lélegzésüket?

NIKI És nem lehetne inkább békét kötni?

ALEX Ahhoz még nagyon sok csatára van szükség.

NIKI Hozok segítséget!

ALEX Nehogy idehozd Bendegúzt!

NIKI Félsz tőle?

ALEX Hadnagy vagyok, senkitől sem félek!

NIKI Hadnagy? Te már csak egy pisis közlegény vagy!

ALEX Ez nem igaz!

NIKI Ne kiabálj! Elárulod magad!

ALEX Hol az ösvény? Itt kellene lennie a templom mögött!

     (Babo lép ki a bokrok közül.)

BABO Elkéstél, Alexander.

ALEX Hrisztosz vagyok!

BABO Felejtsd el! Soha nem hallottad ezt a nevet.

ALEX De te mondtad, hogy –

BABO Hallgass! Hol vannak a barátaid?

ALEX Otthon.

BABO Biztos?

ALEX Nem látott meg senki.

BABO Hazudsz.

ALEX Tessék?

BABO Azt hiszed, nem ismerem fel a fasisztákat?

ALEX Nem vagyok fasiszta! Partizán vagyok!

BABO Bizonyítsd be!

ALEX Hogyan?

BABO Találd meg az ösvényt!

ALEX De hol van?

BABO Azt csak te tudhatod.

     (Alex Niki tekintetét keresi, de a nővére már nincs ott.)

ALEX Bántani fogsz?

BABO Nem bántalak. Hajtsd ide a fejed!

ALEX De kés van nálad.

BABO Fasiszta vagy?

ALEX Nem vagyok fasiszta.

BABO Akkor hajtsd ide a fejed!

ALEX Nem.

BABO Mitől félsz? Tele van az erdő partizánnal. Hallod a lélegzésüket? Dzsordzsiiii! Dzsordzsiiii!

 

     8.

     Kosztasz és Cilka szobája éjszaka. Babo is ott alszik egy matracon.

BABO (álmában) Dzsordzsiiii! Dzsordzsiiii!

CILKA A rohadt életbe!

KOSZTASZ Mindjárt abbahagyja!

BABO Dzsordzsiiii!

CILKA A rohadt életbe, felébreszti Alexet!

     (Kosztasz kikecmereg az ágyból, Babo mellé guggol.)

KOSZTASZ Anyuka, ébredj! Nincs itt Dzsordzsi. 

BABO Hol vagyok?

KOSZTASZ Kosztasz vagyok, a fiad. Magyarországon vagy, Székesfehérváron.

BABO Vajon mit csinál most Dzsordzsi?

KOSZTASZ Anyuka, Dzsordzsi Görögországban van, csinálja a dolgát. Most idejöttél hozzám, hát én vagyok itt.

CILKA Ez nem lehet, hogy idejött, és Dzsordzsi, Dzsordzsi! 

BABO Te mindig ijedős gyerek voltál, Kocso.

CILKA Mit mond?

KOSZTASZ Álmában beszél.

BABO Nincsen semmid, nem tudsz segíteni nekünk. Gyere, fogd a kezem!

KOSZTASZ Jól van. Aludj, anyu.

     (Babo visszaalszik. Kosztasz vár néhány másodpercet, elengedi a kezét, aztán visszabújik Cilka mellé.)

CILKA Mi baja van már?

KOSZTASZ Hiába, a másik gyerekével él. A nagyfiával nem él.

     (Hosszú csend.)

CILKA Mi lehet most Nikivel?

KOSZTASZ Átmegyek Alexhez aludni.

 

     9.

     Kora reggel. Kulcscsörgés, nyílik a bejárati ajtó. Motoszkálás. Niki benyit a felnőttek szobájába.

NIKI Befekhetek ide? Apu elfoglalta a helyemet.

CILKA Mivel jöttél?

NIKI Az első vonattal.

CILKA Csináljak egy tükörtojást?

NIKI Aludni akarok.

CILKA Egész éjjel nem aludtam.

NIKI Én sem.

CILKA Lehelj csak rám!

NIKI Minek? Úgyis ittam.

CILKA Így jöttél az utcán?

NIKI Könyörgöm, nagyon fáradt vagyok –

BABO Itt van Nikica?

NIKI Csókolom!

BABO Jól vagy?

     (Niki a fejére húzza a takarót, és zokog.)

CILKA Na tessék…

BABO Sír?

CILKA Sír.

BABO Miért sír?

CILKA Bántott valaki?

NIKI Nem.

CILKA Azt mondja, nem bántotta senki.

BABO Szegény lány.

CILKA Bendegúzzal voltál?

BABO Ne sírj, Nikica, nincs semmi baj.

CILKA Azt mondja a Babo, nincs semmi baj.

NIKI Kérhetek egy pohár vizet?

     (Cilka egy pillanatig hezitál, majd kimegy a konyhába.)

BABO Szomorú vagy, Niki?

NIKI Szomorú vagyok.

BABO Nem baj. Elmúlik.

NIKI Ugye elmúlik?

BABO Minden elmúlik.

NIKI De én szerelmes vagyok!

BABO Becsüld meg!

NIKI Nem értelek, Babo. Nem tudok görögül.

     (Cilka visszajön egy pohár vízzel.)

BABO Addig jó, amíg nem keményedik meg a szíved.

NIKI Sajnos tényleg nem értem.

CILKA Azt mondja, addig jó, amíg nem keményedik meg a szíved.

NIKI Miért, a ti szívetek megkeményedett?

CILKA Dehogy keményedett. Anyuka szíve megkeményedett?

BABO Nem. Nem!

NIKI A görög férfiak normálisabbak?

CILKA Anyuka, a görög férfiak rendesebbek?

BABO Mondd meg te!

CILKA Dehogy! Ugyanolyanok…

BABO Ha nem rosszabbak!

     (Kosztasz nyit be a gyerekszobából.)

KOSZTASZ Ti jinete edo? [Mi van itt?]

CILKA Ne zavard a leányt, Koszta, hadd pihenjen!

KOSZTASZ Jirisze? [Hazajött?]

BABO Haza-haza.

KOSZTASZ Ke? [És?]

CILKA Mi és?

KOSZTASZ Jirisze, ke? [Hazajött, és?]

BABO Alszik.

KOSZTASZ Na tin kszipniszume! [Hát föl kell ébreszteni!]

CILKA Most feküdt le!

KOSZTASZ Timoria de tha pari? [És mi a büntetése?]

BABO Milyen büntetése, Kocso?

KOSZTASZ Jirizi to proi – [Reggel esik haza –]

CILKA Na és? Te nem mulattál fiatalon? 

KOSZTASZ Alo afto! [Az más!]

CILKA Emlékszem, én szombatonként a táncos épületben… Ott szédítette az egész dohánygyárat!

KOSZTASZ Agori imuna, re, Cilka! [Fiú voltam, Cilka!]

BABO Nem azt mondtad, Kocso, hogy a szocializmusban mindenki egyenlő?

CILKA Bezzeg, ha engem kért föl valaki: „nem mész táncolni!”

BABO Az én unokám is egyenlő!

KOSZTASZ Jati iszte me to merosz tisz? [Miért fogjátok a pártját?]

NIKI Egy kicsit csendesebben, légy szíves…

BABO (Kosztasznak) Nem látod, hogy zavarsz?

KOSZTASZ Pu ine i szinepia? [Hol a következetesség?]

CILKA Hány tükörtojást kérsz?

KOSZTASZ Den thelo [Nem kérek] tükörtojást!

 

     10.

     Kosztasz a konyhát takarítja. Alex érkezik kimelegedve.

ALEX Apu, csinálsz egy málnaszörpöt?

KOSZTASZ Ne kapkodj, Alex!

ALEX De gyorsan, légyszi, nagyon szomjas vagyok.

KOSZTASZ Egy pillanat, csak ezt még –

ALEX Mit csinálsz?

KOSZTASZ Csak letörlöm az ablak peremét.

ALEX Ez nem női munka?

KOSZTASZ Nagy pohárba kéred?

ALEX Aha.

KOSZTASZ Meddig szokta tölteni anyukád?

ALEX Még egy kicsi jöhet.

KOSZTASZ Ne kapkodj! Fegyelmezetten.

ALEX Csinálsz még egyet a nagy üvegbe? Adok belőle a többieknek is.

KOSZTASZ Milyen többieknek?

ALEX Akikkel lent focizunk.

KOSZTASZ Niki barátai?

ALEX Dehogy, ők már nem a barátai.

KOSZTASZ Akkor kivel fociztál?

ALEX Hát akik lent vannak a téren.

KOSZTASZ Nem ismered őket?

ALEX De, most már igen. 

KOSZTASZ És kedvesek veled?

ALEX Képzeld, én vagyok a gólkirály.

KOSZTASZ Azt hittem, kapus vagy.

ALEX Mert Niki mindig a kapuba állított. De kiderült, hogy csatárnak sokkal jobb vagyok.

KOSZTASZ Nagyon leizzadtál.

ALEX Aha.

KOSZTASZ Volt ám több csapata a görögöknek. A Spartakus, a Petőfi Olimposz SC – 

ALEX És képzeld, lent volt az egyik fiú, Gyuri apukája, aki a Vidinél edző, és azt mondta, hogy el kéne mennem edzésre, mert pont egy ilyen csatár kell nekik.

KOSZTASZ Hány gólt rúgtál?

ALEX Hetet.

KOSZTASZ Az elég sok.

ALEX Aha.

KOSZTASZ Tudod, Alex, hogy én a Videotonnak dolgozom.

ALEX Tudom.

KOSZTASZ Beszélek a labdarugó-szakosztállyal.

ALEX Hogy?

KOSZTASZ Hogy tenne egy próbát a fiam, aztán –

ALEX Nem! Ne beszélj senkivel!

KOSZTASZ Hát azért ne a Gyuri apukája –

ALEX Mert? 

KOSZTASZ Hát mégis nekem kéne.

ALEX Nem is láttál soha focizni!

KOSZTASZ Tudom, hogy ügyes vagy.

ALEX Ne szólj senkinek, jó? Egyedül akarok menni.

KOSZTASZ Mi van a kezedben?

ALEX Posta. 

     (Átnyújtja a levelet Kosztasznak, aki a címzést látva azonnal kibontja, és olvasni kezdi.) 

     Képzeld, Gyuriék minden hétvégén ki szoktak menni a Vidi-meccsre. Meg még egy csomóan a srácok közül. És most kezdődik majd a bajnokság, és azt mondták, hogy ha van kedvem, elvisznek engem is, és aztán hazahoznak kocsival. Állítólag olyan a játékom, mint Libának, aki a Vidi legjobb játékosa. Pedig én vagyok a legkisebb a csapatban! Lőttem egy olyan gólt, hogy így kiháromszögeltük a védőt, aztán alányúltam a guruló labdának, és átemeltem a kapust, de úgy, hogy amikor leesett a labda, akkor pont súrolta a kapufát, mármint a felső kapufát… Hallod, apu? Egyébként, ha akarsz, lejöhetsz majd megnézni. Csak nem kell köszönni, meg ilyenek, hanem csak a padról. Vannak a zöld padok, ahol elég jól le lehet ülni. Na mindegy. Megyek, mert velem vagyunk egyenlően.

     (Kosztasz feleszmél a levélből.)

KOSZTASZ Maradj, Alex, mindjárt sötétedik. Katonázz inkább!

ALEX Meguntam a katonázást.

     (Kosztasz újra a levélbe temetkezik. Alex néhány pillanatig toporog, majd kiszalad.)

 

     11.

CILKA Nézze csak, anyuka! Ez volt Niki kedvenc szoknyája.

BABO Túl szűk.

CILKA Viktoriának is?

BABO Ezek nem olyan soványak, mint a gyerekeid, Cilka.

CILKA Isten bizony, etetem én őket, de hát tetszik látni –

BABO Nem azt mondom. Szép gyerekek.

CILKA Mekkorák Dzsordzsi lányai?

BABO Olga olyan magas, mint az apja.

KOSZTASZ Magasabb nálam Dzsordzsi?

BABO Ekkora, ne.

CILKA Csak nem kövérek a lányok!

BABO Nem azt mondom.

CILKA Tegye csak el ezt is! Én varrtam mindet.

BABO Mit csináljunk ennyi holmival?

CILKA Jó melegek. Ebben nem fázik az ember.

BABO Van elég ruhájuk.

CILKA Na, hát tetszik tudni, milyenek a lányok. Sosincs elég ruha.

BABO Ezek nem olyanok!

CILKA Ela… [Na persze…]

KOSZTASZ És tanulnak rendesen?

BABO Tanulnak, tanulgatnak. Okos gyerekek.

KOSZTASZ Van ott valamilyen egyetem?

BABO Hát azt nem tudom.

KOSZTASZ Olga mindjárt akkora, mint Niki.

BABO Egy év van köztük.

KOSZTASZ És nem akar egyetemre menni?

BABO Egyetemre? Olga?

KOSZTASZ Niki magyar–történelem szakos tanár akar lenni.

BABO Tanítónő, szép hivatás. Nálunk a faluban a – 

KOSZTASZ Mi lesz belőle, ha elvégezte az iskolát?

BABO Olgából?

KOSZTASZ Olgából. Viktoriából, Hrisztoszból.

BABO Hatalmas szőrmegyár nyílt Kasztoriában. Azt mondják, életünk végéig lesz munka.

KOSZTASZ Életetek végéig?

BABO Persze, mindig mást mondanak.

KOSZTASZ Szeretitek a falut, ugye?

BABO Hogyne szeretnénk. Ott van mindenki. 

KOSZTASZ Antigoni néni örökségéből semmi nem maradt?

BABO Hol van az már, Kocso?

KOSZTASZ Van mit ennetek?

BABO Hogyne volna.

KOSZTASZ Lassan el kell indulni.

CILKA Hova, Koszta?

KOSZTASZ A vonat nem vár.

CILKA A vonat nem, de ti majd várhattok a zuhogó esőben!

KOSZTASZ Egyszer fogunk lekésni valamit!

CILKA Nézze csak, mit találtam! Niki régi esőkabátja!

BABO Ez már nem fér be.

CILKA Csak amíg fel tetszik szállni. Nehogy megfázzon anyuka!

BABO Vegyem fel?

CILKA Csak bátran!

BABO (nevet) Ezt a kabátot?

CILKA Mi az, nem jó?

BABO Ez rózsaszín.

CILKA Istenem, rózsaszín, hát Nikinek csináltam.

BABO Én nem… Tudod, hogy nem –

KOSZTASZ Nem kell kabát, taxival megyünk.

BABO Felpróbálom.

     (Babo felveszi a rózsaszín esőkabátot. Amint belenéz a tükörbe, elneveti magát.)

CILKA Mintha anyukára öntötték volna!

BABO Olyan vagyok, mint egy kislány!

CILKA Nagyon fiatalos!

     (Kosztasz egy szatyrot ad Babónak.) 

KOSZTASZ Ezt még tedd el!

BABO Mi ez?

KOSZTASZ Alex katonái. Azt mondta, elküldi a kis Hrisztosznak.

BABO Hova rakjam? Tele van a bőrönd.

KOSZTASZ Fogod a kezedben. Elbírja a vonat.

BABO Hrisztosz nem játszik ilyenekkel! 

KOSZTASZ Mert nincsenek neki ilyenek. Azért adjuk.

BABO Nem cipelek kacatokat.

     (Kosztasz előveszi a zsebéből Niki karperecét.)

KOSZTASZ Mennyit fizettél ezért?

BABO Egy vagyont.

KOSZTASZ Mégis mennyit?

CILKA Koszta!

KOSZTASZ Kíváncsi vagyok.

BABO Félhavi bért.

KOSZTASZ (nevet) Ezért? Ismerőstől vetted?

BABO Panajotisz bácsi fia, aki – 

KOSZTASZ Becsapott Panajotisz bácsi fia. Ez nem arany.

BABO Nem csapott be. Gyerekkora óta ismerem.

KOSZTASZ Elvittem az ékszerészhez. Azt mondta rá, értéktelen kacat.

CILKA Dehogy vitted!

BABO Arany.

KOSZTASZ Tessék, itt van, kérd vissza az árát.

BABO Ez arany!

KOSZTASZ Niki úgysem hordja.

CILKA Hordani fogja! Nagyon szép karperec.

BABO Arany karperec!

CILKA Koszta, dosze mu to! Edo szta herja mu! [Add ide, Koszta! Ide a kezembe!] Most pedig induljatok!

     (Babo leveszi magáról az esőkabátot.)

BABO Ez nem kell. Nem vagyok már kislány.

CILKA Biztos?

BABO Biztos.

     (Cilka összehajtogatja a kabátot, és visszateszi a szekrénybe. Kosztasz és Babo ellenségesen méregetik egymást.)

CILKA Milyen furcsa lesz a gyerekeknek! Hazajönnek az iskolából, és nincs itt a Babo.

BABO Ez az élet rendje.

CILKA Jöjjön ide, megölelem, anyuka. Gyere te is, Koszta.

     (Röviden, feszengve ölelkeznek.)

KOSZTASZ Na, ne bizalmaskodjunk. 

CILKA Üzen valamit a gyerekeknek?

BABO Hogy mindig szívesen látjuk őket Hiliodenróban. 

CILKA Ha egyszer eljutunk oda.

BABO Akár hazajönnek, akár vendégségbe.

KOSZTASZ Gyere, anyuka, itt a lift. Fogd a kezem!

CILKA (kidugja utánuk a fejét) Jövőre Görögországban!

 

     12.

     A lemezjátszóból görög dal szól. Kosztasz a szobába zárkózva hallgatja. Cilka kopog. Nincs válasz. Újra kopog, majd benyit, és Kosztasz mellé ül az ágyra.

KOSZTASZ Mennyit vártam rá! És elment.

CILKA De itt volt. Láttátok egymást.

KOSZTASZ Egy feketébe öltözött nénit láttam.

CILKA Ez a néni az anyukád.

KOSZTASZ Csúnyán viselkedtem vele?

CILKA Próbálkoztatok.

KOSZTASZ Pedig nem rá haragszom én… Nem rá haragszom.

CILKA Kire haragszol, Koszta?

KOSZTASZ Mire volt jó ez az egész? Miért háborúztunk?

CILKA Nem mi háborúztunk. A felnőttek háborúztak.

KOSZTASZ Annyian meghaltak a semmiért.

     (Hosszú csend.)

     Kasztoriában szőrmegyár nyílt.

CILKA Ez legalább jó hír.

KOSZTASZ Te nem akartál soha többet? Jó neked a varrodában?

CILKA Szinte gyerek voltam, mikor Niki megszületett.

KOSZTASZ Csiszolatlan gyémántom vagy nekem.

CILKA Engem te nem kell csiszolj.

KOSZTASZ Nem csiszollak én.

CILKA Boldogok a gyárral, Koszta.

KOSZTASZ Mi is boldogok lennénk?

CILKA Biztos.

KOSZTASZ Amit egyszer elvettek tőlünk, azt sosem kapjuk vissza.

CILKA Bízni kell. Reménykedni.

KOSZTASZ Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba.

     (Cilka kezébe adja a levelet, amit Alextől kapott. Cilka elolvassa. Aztán még egyszer.)

CILKA Ez mit jelent?

KOSZTASZ Pontosan azt jelenti.

CILKA De hát… Hogy értve azt? Úgy értve… Egyszerűen csak visszamehetünk?

KOSZTASZ Úgy tűnik.

CILKA És visszakaphatjuk az állampolgárságot?

KOSZTASZ Vissza.

CILKA És ugyanolyan görögöknek tekintenek, mint… bárki mást?

KOSZTASZ Ugyanolyannak.

CILKA De hát… Ez hogyan lehetséges?

KOSZTASZ Így döntöttek.

     (Az ablakhoz lép, kifelé bámul.)

CILKA De hát makedónok vagyunk!

KOSZTASZ Igen.

CILKA És azt mondták ránk: kommunista ügynök!

KOSZTASZ Így volt.

CILKA Nem lehet, hogy ez valami tévedés?

KOSZTASZ Lehet, hogy minden tévedés volt.

CILKA Te ezt elhiszed?

KOSZTASZ Gyere ide! Látod? Ott van Alex. 

CILKA Kiabáljunk neki?

KOSZTASZ Várjál, nála van a labda! Gól.

CILKA Aleeeex!

KOSZTASZ Ssss! Emlékszel, mikor ekkora voltál?

CILKA Hogyne emlékeznék.

KOSZTASZ Emlékszel a Széchenyi-fürdőre? A Mátyás-laktanyára? A Hitler-szalonna ízére? A tornaórákra a dohánygyár udvarán?

CILKA Mindenre emlékszem.

KOSZTASZ És a honvágyra? Emlékszel arra az iszonyatos honvágyra?

CILKA Minden este úgy feküdtünk le –

KOSZTASZ Hogy reggel otthon ébredünk.

 

     13.

ALEX Talpra magyar, hí a haza! / Itt az idő, most vagy soha! / Rabok legyünk, vagy szabadok? / Ez a kérdés, válasszatok!

NIKI Mi a kérdés? Ez a kérdés!

ALEX Tudom.

NIKI Akkor úgy hangsúlyozd.

ALEX A magyarok istenére / Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk!

NIKI Tovább!

     (Kosztasz öltönyben be. Munkából jött haza.)

ALEX Rabok voltunk mostanáig, / Kárhozottak ősapáink, – szia, apu, – / Kik szabadon éltek-haltak, / Szolgaföldben nem nyughatnak.

NIKI Mi a mondat értelme? Azok, akik szabadon éltek-haltak, azok nem nyughatnak szolgaföldben.

ALEX Csicskaföld.

KOSZTASZ A magyarok istenére / Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk!

ALEX Végigmondhatom? – A magyarok istenére / Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk! // Sehonnai bitang ember, / Ki most, ha kell, halni nem mer, / Kinek drágább rongy élete, / Mint a haza becsülete.

NIKI Hangsúly a hazán. Minek a becsülete? A haza – 

ALEX Muszáj folyton beleszólni?

NIKI Nem zavar, hogy nem érted a verset?

ALEX Nem.

KOSZTASZ Hallgass a nővéredre, Alex! 

ALEX De csak simán be kell magolni, senki nem hangsúlyoz!

KOSZTASZ Ennyivel is előttük leszel.

     (Cilka be, javítandó ruhákkal a karján.)

CILKA Halljam, Alex!

ALEX A magyarok istenére / Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk!

CILKA Bravó!

     (Beüzemeli a varrógépet, ami iszonyatos berregésbe kezd.)

ALEX Fényesebb a láncnál a kard, / Jobban ékesíti a kart, / És mi mégis láncot hordtunk! / Ide veled, régi kardunk! / A magyarok istenére / Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk!

NIKI Kurva hangos a varrógép, már bocsánat.

KOSZTASZ Niki, tanult ember létedre –

NIKI De hát nem lehet figyelni tőle!

ALEX Nem kell figyelni, csak végigmondom. A magyar név megint szép lesz –

CILKA Tessék, befejeztem!

ALEX A magyar név megint szép lesz –

KOSZTASZ Nem szórakozásból varr anyukád, Niki! 

CILKA Nem volt olyan olcsó ám a lakás.

ALEX A magyar név megint szép lesz, / Méltó régi nagy hiréhez; / Mit rákentek a századok, / Lemossuk a gyalázatot! / A magyarok istenére / Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk! // Hol sírjaink domborulnak, / Unokáink leborulnak, / És áldó imádság mellett –

CILKA Bravó, Alex!

KOSZTASZ Tha itan iperifani i Babo.

CILKA A Babo büszke lenne rátok.

KOSZTASZ Alla ke emisz iperifani imaszte.

CILKA És mi is büszkék vagyunk.

 

 

JEGYZET

A drámát elsősorban a nagymamámmal, Filippidu Eleftheriával folytatott beszélgetéseim, az ő visszaemlékezései inspirálták. Ám az életrajzi-történelmi vonatkozások csupán kiindulópontként szolgáltak a fikcióhoz – a Honvágy nem dokumentarista dráma. 

Köszönöm a közreműködést apukámnak, Purosz Alexandrosznak, akinek a segítsége nélkül a görög nyelvű részek nem jöhettek volna létre – elképzelésem szerint ezek valóban görögül hangzanak el a színpadon.

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem drámaírás mesterszakos hallgatójaként ez a diplomamunkám. Köszönöm a hasznos észrevételeket műhelyvezető tanáromnak, Kárpáti Péternek, valamint a 2023. június 18-i felolvasószínházi vizsgabemutató közreműködőinek: Erőss Noéminek, Kertvéllesy Andrásnak, Kitay Leventnek, Koós Csengének és László Otíliának.

A drámát Filippidu Eleftheriának és Purosz Athanasziosz emlékének, azaz görög nagyszüleimnek, Jajának és Papusznak ajánlom.