Rendeltem a netről egy hosszú távú apát. Nem kerestem, tulajdonképpen semmit nem akartam venni, csak felugrott a hirdetés: Önnek sem volt rendes apja? Itt az ideje, hogy pótolja! Vegye kezébe sorsát, vásároljon magának apát! Ez mekkora gagyiság, gondoltam magamban, aztán puszta kíváncsiságból mégis rákattintottam. A hirdetéssel ellentétben a megrendelői felület ízléses volt. Bár a beállított, apákkal fűben hancúrozó gyerekek képét giccsesnek éreztem, az együtt olvasó vagy a lányukat az oltárhoz vezető apák képeinek láttán kezdett gombóc nőni a torkomba.
Ha a férjem tudná, hogy milyen oldalt nézegettem, azt mondaná, hogy nem kellene minden ostobaságot elhinni, ami a neten van, és meg kéne válogatni, hogy mit engedek be a fejembe. Anyám azt mondaná, hogy jobb a régi dolgokat nem bolygatni, inkább nézzek az élet után.
Hosszú, részletes kérdőívet töltöttem ki, hogy személyre szabott legyen a megrendelt apa. Különösen tetszett, hogy az oldal alján egy idővonal is volt, amit kedvem szerint húzgálhattam előre-hátra, attól függően, hogy hány emléket, élményt, mérföldkövet akartam a készülő apával. Lehetett rövid távú apát rendelni, de ebbe csak pár gyerekkori emlék fért bele, azokra nem is emlékszik jóformán az ember. Ez nekem kevés volt. Ha normál távú apát választottam volna, abba már belefért volna egy iskolai ballagás vagy konfirmálás. A hosszú távú apa már nagyon szimpatikus volt, ehhez már az is hozzátartozott, hogy elkísér az oltárhoz. A prémiumapa már csak annyit tudott pluszba, hogy még élt az unokák születésekor. Próbáltam tovább húzni a csúszkát, de sehogy sem ért el a jelenig, maximum egy évre visszamenőleg lehetett állítani. Csillaggal jelölte az oldal alján, hogy a megrendelt apa csak visszamenőleg működik, a megrendelés utolsó lépése eldönteni, hogy hogyan tűnt el. Senki sem bolond azt választani, hogy csak úgy lelépett, ez nem is volt a menüben. Lehetett viszont autóbalesetben elhunyt vagy súlyos betegségben, de nekem szimpatikusabb volt az Álmában távozott opció.
Szóval a hosszú távú apát választottam, és igyekeztem minél több emléket beilleszteni, ami a csomagba belefért. Tanakodtam, hogy mit válasszak a legördülő menüből, de nem tudom, mit csinál egy apa. Bejelöltem a biciklizni tanulást, az esti meseolvasást, a kirándulást. Próbáltam elképzelni, milyen lehetett volna. Aztán egyre bátrabb lettem, saját ötleteim is jöttek. A szabadon kitölthető mezőbe beírtam a közös imádkozást meg a konfirmációi felkészülésről való el nem tiltást. Az utolsó szabadon kitölthető mezőbe azt írtam, hogy Ábrahám, Izsák és Jákob Istene az én apám Istene is. Nem voltam biztos benne, hogy ezt értelmezni tudja-e a rendszer, de végül kiírta, hogy Gratulálok, apád szeret!
Mióta megrendeltem a hosszú távú apámat, csak rajta jár az eszem. Azt írták, hogy a fejembe fog megérkezni, és felülírja az alapértelmezett apa-emlékeket. Lehet, hogy már megjött? Egyre nyugodtabb és feltűnően türelmesebb vagyok. Mintha mindig is ilyen apám lett volna, mintha mindig is gondot viselt volna rám, mintha a világ kezdete óta szeretett volna egy hosszú távú Atya.
Az írás rövidített, 1000 karakteres változata különdíjat nyert az Apa ezerrel! pályázaton: https://apakulcs.hu/apa-