Különböző jövő tartozhat közös

múlthoz; külön-külön

börtön, más-más sebek,

kusza zagytározók. Hiába 

valóság az öt és fél év,

több ezer levél, ötvenezer

üzenet. Egyikük megnyitja

az appot, és fent, a kis körben,

az első helyen makacsul ott 

a másik arca. Folyton

a mobilt nézi: mikor csipog már,

vagy dorombol, mit jelez

– figyelemzavar, disszociáció –,

jön-e a hír: te pupák,

ne balhézzunk; csalódás 

kapszulái a percek.

Beszélgetni, magyarázni,

értelmezni nem fog már

a másik, erre mérget vehet.

Amikor okos, szárnyal,

de most lajhár, buta

a szív, nem követi le

a mégoly komótosan

alakuló való igazát.