A számanincs szolgáltatók mindenséget

keresztül-kasul átjáró adásait

egyszerre hallotta. A pravoszláv zsoltárt,

mézillatú sorokat a gyerekkorból.

A mindenthallás begyűjtötte a závár

csapódását és a hornyolt töltényhüvely

koppanását az átfagyott föld ajtaján,

a surrogást, amit a forralás végén

a kifutó tej kelt. Időnként kétszeres

sebességgel az omlatag garázsfalnál

az egyérintőzés labdapuffogását.

Délutánonként a fecskék villanydrótok

közti szárnyalását s a palacsintában

fecskefarkat ott hagyó harapás hangját.

Chopin-keringőket az óraváltáskor.

Futballkörkapcsolást. Rádiójátékot

a letépett körmökről, szünetmentesen.

Az együtthallásból kivehetővé vált

az idő kerregése s az univerzum

összegezte a mindenhonnan érkező

vizet verő malomkerékcsattogást, de

azokat mindenkor zűrzavar követte.