[AnyaLátó, 2015. augusztus-szeptember]
A KÁVA KULTURÁLIS MŰHELY RÉSZVEVŐ
SZÍNHÁZI ELŐADÁSÁNAK SZÖVEGKÖNYVE
Szereplők
ANDRÁS – harmincas építész
ZSÓFI (1), ZSÓFI (2) – harmincas gyógytornász
ZSOLT – András főnöke, negyvenes építész
GITTA – Zsolt felesége, negyvenes
EGON – András gyerekkori barátja, harmincas
FREIHEIT GÉZA – ügyvéd, beépített néző
(Megjegyzés: Zsófi lekettőzése a kávás előadás rendezőjének, Sereglei Andrásnak az ötlete volt, de természetesen elképzelhető úgy is, hogy csak egy Zsófi van.)
0. JELENET: KIROHANÁS (A JELENBEN, AZ ELŐCSARNOKBAN)
Zsófi szalad le a lépcsőn, András szalad utánuk. Az előteret úgy használjuk, mintha a ház lépcsőháza volna.
ANDRÁS Ne csináld már, Zsófi!
ZSÓFI (1) Hagyjál békén!
Zsófi lerohan. Dulakodnak az ajtónál. Észreveszik a nézőket.
ANDRÁS Jó estét!
ZSÓFI (1) Jó estét!
ZSÓFI (2) Jó estét!
ANDRÁS Nagyon örülünk, hogy itt vannak, és igazából nem bánjuk, hogy mindezt látták, mert így vagyunk mi most.
FREIHEIT GÉZA Bocsánat, de akkor elkezdődött, ugye? Ez már az előadás, igaz?
ANDRÁS Igen, igen.
ZSÓFI (1) Mi vagyunk ennek a történetnek a főszereplői, egy házaspár, akik, hogy is mondjam, szóval…
ZSÓFI (2) Válságba kerültek?
ZSÓFI (1) Bajban vagyunk.
ANDRÁS És azt szeretnénk kérni Önöktől, hogy ha már itt vannak, jöjjenek fel hozzánk a lakásba, és nézzék meg, hogy jutottunk idáig.
FREIHEIT GÉZA Ez egy olyan előadás, amibe bele is lehet szólni, ahol lehet véleményt mondani?
ANDRÁS Igen. Elég sok időt fogunk együtt tölteni, sokat segítene, ha tegeződhetnénk, van valakinek kifogása ez ellen? (Nézők reakciói) Köszönjük, akkor sziasztok! Menjünk fel a lakásunkba, ami persze igazából egy díszlet.
MELI Hogyhogy igazából?
LACI Hát úgy igazából, ahogy engem Lacinak hívnak, te meg Melinda vagy…
ANITA Engem Anitának hívnak.
MELI De most igazából Zsófit és Andrist játsszuk!
LACI Igen, igazából játsszuk, de igazából.
MELI Erre most miért van szükség? Nyilván tudják, hogy szerepet játszunk, hogy színészek vagyunk.
LACI Igen, de később fontos lehet, hogy tudják: valójában én Laci vagyok, ti pedig Melinda és Anita.
ANITA Szerintem ezzel csak összezavarjuk a nézőket!
FREIHEIT GÉZA Nem, nem teljesen érthető minden!
ANDRIS Na látod! Akkor menjünk fel a lakásba. (Elindulnak) Van valakinek kérdése?
FREIHEIT GÉZA Igen, bocsánat, ha már lehetőség nyílik rá, nem is annyira kérdés, hanem engedjétek meg, hogy pár mondatot szóljak. Lehetséges? Belefér? Engedjétek meg, hogy bemutatkozzam, Freiheit Géza vagyok, 45 éves, ügyvéd. Válóperes ügyvéd voltam egészen egy évvel ezelőttig, amikor kicsit megcsömörlöttem, és rájöttem, nem kezelni kell a válsághelyzeteket, hanem megelőzni. Ezért szeretném megköszönni nektek, már előre is, hogy elkészítették ezt az előadást. Nagyon fontos ezzel a témával foglalkozni, most ti is ugyanazt az ügyet szolgáljátok, amit én is.
ZSÓFI (2) Köszönjük, de előbb talán nézzük meg az előadást, és aztán beszélgessünk róla.
FG Persze, csak engedjetek meg egy utolsó gondolatot –
ANDRÁS Csak gyorsan.
FREIHEIT GÉZA Szóval létrehoztam egy alapítványt, itt a szórólapja, a neve: Alapítvány az Új Szülőkért. A célja két mondatban: az anya- és az apaszerepek újraértelmezése, az emberek felszabadítása a társadalmi nyomás alól. Ezért vagyok ma itt, mert azt gondolom, hogy a ti nézeteitek és céljaitok és az enyémek összepasszolnak. Köszönöm és bocsánat. Menjünk!
ANDRÁS Igen, mi köszönjük. Akkor gyertek, menjünk!
1. JELENET: ALAPJELENET (A JELENBEN)
Zsófi (1) pakol, Zsófi (2) megpróbálja megakadályozni, kiveszi a ruhákat a táskából. András hazaér.
ANDRÁS Szia.
ZSÓFI (1) Szia.
Szünet, Zsófi (1) pakol tovább, András nézi.
ANDRÁS Tehát döntöttél.
ZSÓFI (1) Látod.
ANDRÁS Vége?
ZSÓFI (1) Most nem megy.
ANDRÁS Nem megy.
Szünet
ANDRÁS Tehát a tegnapi veszekedés után ez a megoldás.
ZSÓFI (1) Nem a tegnapi veszekedés után, de ez a megoldás.
ANDRÁS Hogy összepakolsz és elmész.
ZSÓFI (1) Jobb, mint továbbra is úgy csinálni, mintha minden rendben volna.
ANDRÁS Nem kellene inkább megbeszélni?
ZSÓFI (1) Késő.
ANDRÁS Felnőtt ember módjára.
ZSÓFI (1) Volt rá alkalom.
ANDRÁS És ha szabad érdeklődnöm, hova mész?
ZSÓFI (1) Anyuékhoz.
ANDRÁS Ja értem, visszamész gyerekbe, hazaszaladsz anyuhoz, ha valami baj van.
ZSÓFI (1) Nem, felnőtt ember módjára döntök.
ANDRÁS Talán engem is beavathatnál a döntéseidbe.
ZSÓFI (1) Hónapok óta mondom, hogy csináljunk valamit, hogy ez így nem jó, de semmi sem változott.
ANDRÁS Jaj, bocsánat, akkor tényleg én vagyok a hülye, nem vettem észre, hogy te hónapok óta arra vársz, hogy én majd kitalálok valamit, neked ezzel semmi dolgod, te csak jelzed a problémát, és várod a megoldást. Nyilván nekem kell változtatnom, én tehetek mindenről, te vagy a szegény áldozat.
ZSÓFI (1) Annyira elegem van már, ilyen magasról beszélsz velem –
ANDRÁS Te pedig ilyen magasról szarsz rám ezzel a gesztussal, tudod?
Zsófi (1) el akar rakni egy párnát.
ANDRÁS Az a párna az enyém.
ZSÓFI (1) Azt Nórától kaptuk az esküvőre.
ANDRÁS Igen, azt Nórától kaptuk az esküvőre, de amikor idaadta azt mondta, hogy a boltban én jutottam erről eszébe.
Zsófi (2) odaadja neki a párnát.
Tehát talán joggal feltételezhetem, hogy ez az enyém.
ZSÓFI (1) Akkor tessék.
ANDRÁS De nem baj, neked adom, félre ne értsd, nem akarnám elvenni tőled, vidd el ezt is nyugodtan.
Harc a párnáért, Zsófi (2) mindig Zsófi (1) kezébe adja, ő átadja Andrásnak, aki lerakja. Egyre gyorsabb és durvább, végül Zsófi (1) Andráshoz vágja.
ANDRÁS Most mit baszod fel magad? Mondom, a tiéd! Sőt, itt van ez az egész falnyi könyvespolc, elkezdhetnéd fentről szépen sorban lepakolni. Meg várjál, nézzünk még körül, hogy mi az, amit mindenképpen el kell vinned.
ZSÓFI (1) Szánalmas vagy.
ANDRÁS Vigyél mindent, ez se kell, ez se kell. Tulajdonképpen miért nem hívunk egy költöztetőkocsit, anyádékhoz beférne minden, nekem már úgyis kurva mindegy lesz itt az üres lakásban.
ZSÓFI (1) Szánalmas vagy.
Csend
ANDRÁS És a gyerek?
ZSÓFI (1) Magammal viszem.
ANDRÁS Én nem is láthatom?
ZSÓFI (1) Pár órára. Ezt akartad.
ANDRÁS Nem úgy értettem.
ZSÓFI (1) Ennyit vállaltál.
ANDRÁS Kiforgatod a szavaimat.
ZSÓFI (1) Most értettem meg.
ANDRÁS Tehát azt akarod, hogy a gyereknek ne legyen apja, ugye? Hogy apa nélkül nőjön fel, ezt akarod?
ZSÓFI (1) Ja, már apa sem akarsz lenni? Nem elég, hogy férj nem tudtál lenni, már apa se akarsz? Ezt azért jó tudni.
ANDRÁS Tehát nem voltam jó férj, nem voltam férfi, nem tudok apa lenni, köszönöm szépen, de szerencsére te mintaszerűen csinálod, te jó anya vagy, feleség vagy, sőt, egyszerre szerető, barát, egy nagybetűs nő, egy hős! Mennyire sajnállak, hogy egy ilyen átlagos senkivel találkoztál, de most már biztosan jobb lesz neked, biztosan megtalálod majd az igazit, aki nem bassza el úgy, mint én. Csak tudod, kurvára nehéz ám neked megfelelni, mert te se vagy az a tökéletesség, baszott önző vagy, ha azt hiszed, hogy csak így dönthetsz kettőnk, sőt, hármunk életéről. Igen, a gyereked életét épp most baszod el azzal, hogy elveszed az apjától, te aztán kurva jó anya vagy.
ZSÓFI (1) Na pont erről beszélek, erről a kioktatásról. Nehogy már te jobban tudd, hogy nekem mit kell csinálnom, mikor azt se tudod, hogy te mit csinálj, talán először inkább magadba nézz, hogy mikor lettél ilyen impotens, mielőtt engem kritizálsz. Hát kurvára nem hittem volna, hogy idáig jutunk, hogy egy nyolc hónapos gyerekkel és egy bőrönddel a hónom alatt becsengetek anyámhoz, szóval nagyon tévedsz, ha azt hiszed, hogy én direkt ki akarok baszni veled, sőt, te végre élheted majd újra a boldog agglegény életedet, nekem kell valahogy nulláról elkezdeni egyedül a gyerekkel. Szóval nem tudom, hogy melyikünknek lesz szarabb.
2. JELENET: TERHES „BARÁTNŐK” (FLASHBACK)
Zsófi (2) terhesen kintről jön a salátával és a somlóival, hastöméssel. Zsófi (1) jön utána terhesen.
ZSÓFI (2) Kinéztem egy kismama-jógát...
ZSÓFI (1) Nem tudom még.
ZSÓFI (2) Az a filozófiája, hogy a várandósság időszakát minél jobban ki kell használni, baba és mama ezáltal egymásra hangolódik, és így felkészülhetünk a szülés élményére.
ZSÓFI (1) Jól hangzik.
ZSÓFI (2) Ugye? És a nő, aki kifejlesztette ezt a módszert, kutatásokat végzett az Amazonas vidékén élő természeti népek asszonyainál, és tőlük is vett át elemeket, miközben tanít speciális légzést, meg szankalpás relaxációt, meg –
ZSÓFI (1) Te lettél a reklámarcuk? (Nevet) Bocsánat.
ZSÓFI (2) Én csak a lehető legjobban akarok felkészülni.
ZSÓFI (1) Biztosan igazad van.
ZSÓFI (2) Ideje már ráhangolódni erre a témára.
ZSÓFI (1) Rá vagyok. Csak olyan váratlanul jött ez az egész.
ZSÓFI (2) Bármikor jöhetett volna a gyerek, nem? Minden szexben benne volt a lehetőség.
ZSÓFI (1) Aztán mégis meglepett. Hogy akkor Ez most van. Vagyis Ő. Még most is nagyon fura, hogy ott növekszik valami bennem.
ZSÓFI (2) A legnagyobb csoda a világon.
ZSÓFI (1) A legnagyobb csoda a világon.
ZSÓFI (2) Szoktam nézni azt az oldalt, ahol lehet követni a baba fejlődését hétről hétre.
ZSÓFI (1) Ja, az hasznos. Magzati valóságshow. Viszont amit egyáltalán nem értek, az a 4D-s ultrahang, hogy hazaviszed dvd-n, és majd mutogatod a gyerekednek, hogy milyen volt magzatnak?
ZSÓFI (2) Igen. Én már gondoltam rá.
ZSÓFI (1) Sejtettem.
ZSÓFI (2) Jó, biztos lehetne sokkal lazábban csinálni.
ZSÓFI (1) Hát tíz rugdalózót tényleg kicsit túlzás volt venni –
ZSÓFI (2) A felét anya vette.
ZSÓFI (1) Úgyis azonnal kinövi, meg lehet örökölni is.
ZSÓFI (2) Ez a gyerek mindent meg fog kapni, amire csak szüksége lehet, a folsavtól az egyetemig, és én fogom a legjobban csinálni.
ZSÓFI (1) De honnan tudod, hogyan kell?
ZSÓFI (2) Ez ösztönösen jön.
ZSÓFI (1) Igen?
ZSÓFI (2) Ahogy a magzat fejlődik, úgy alakul ki közben az anya-identitás.
ZSÓFI (1) Jó tudni. (Szünet) Félek.
ZSÓFI (2) Készülni kell. És akkor szépen lassan átáll az ember agya, ráhangolódik a lelke.
ZSÓFI (1) Jó, de fogalmam sincs, meddig tudok még dolgozni, és hogy mi lesz utána. Jön ez az anya-identitás, és akkor megszűnik az, aki eddig voltam? Hát ez szörnyen hangzik. Már csak olyan emberekkel fogok tudni beszélgetni, akiknek gyerekük van, és akik értik ezt a „csodát”? Én nem akarok teljesen kiszakadni a világból.
ZSÓFI (2) Ez nem kiszakadás, ez maga a világ. Nem érted?
ZSÓFI (1) Nem, a világ az, hogy van egy szakmám, hogy dolgozom, hogy vannak barátaim, hogy este elmegyünk sörözni, hogy nagyokat dugunk, amikor csak ránk jön, hogy van magánéletem, hogy befizetünk egy wellness-hétvégére, hogy jó a szex, hogy szombat–vasárnap addig alszunk, amíg akarunk, hogy ha nincs otthon kaja, akkor rendelünk egy pizzát, hogy éjfélkor moziba megyünk. Hogy szabadok vagyunk – na ez az, ami már nem lesz.
3. JELENET: ELSŐ HETEK (FLASHBACK)
(gyerek pár hetes)
ANDRÁS Elaludt?
ZSÓFI (2) El. Várjál... (Hallgatóznak) Semmi. Azt hittem.
ANDRÁS Biztos? Most tényleg olyan volt. Megnézem.
András kimegy.
ANDRÁS Nincs semmi. Alszik szépen.
ZSÓFI (1) Jaj, de jó neki, most kéne nekünk is gyorsan.
ANDRÁS Halkabban, nehogy felébredjen.
ZSÓFI (1) Túl hangos vagyok?
ANDRÁS Jó, igazad van, nem fogunk egész este suttogni miatta.
Jelez a bébiőr.
ZSÓFI (2) Na jó, megnézem.
ANDRÁS Nyugi, csak gerjed a wifitől.
András visszahúzza, összebújnak.
ANDRÁS Mesélj inkább! Mi volt ma? Olyan jó volt a múlt hét...
ZSÓFI (2) Hármasban, együtt a család.
ANDRÁS Hát apu eddig ért rá, kicsim, valakinek pénzt is kell keresnie.
ZSÓFI (1) Ne, ugye nem fogjuk anyuzni meg apuzni egymást? Ez olyan hülyén hangzik.
ANDRÁS Csak vicceltem, persze.
Jelez a bébiőr, mindhárman felugranak, kirohannak.
ZSÓFI (2) Bazdmeg!, nem lélegzik.
A bébiőrön keresztül hallani.
ANDRÁS Csak álmában nyöszörgött.
ZSÓFI (2) Annyira szép.
ANDRÁS Nincs túl meleg bent? Nem kellene kitakarni?
ZSÓFI (1) Nem tudom, csak szól, ha melege van. Mármint sír.
ANDRÁS Csak mert a kis pólóját is ráadtad.
ZSÓFI (2) Inkább, nehogy megfázzon.
ANDRÁS De itt bent?
ZSÓFI (1) Akkor leveszem.
ANDRÁS Ne ébreszd fel! Óvatosan kitakarom.
ZSÓFI (2) De meg ne fázzon.
Bejönnek.
ANDRÁS Majd szól, ha fázik.
Leülnek a kanapéra.
ZSÓFI (1) Tudod, mi a legfurcsább?
ANDRÁS Na?
ZSÓFI (1) Hogy az én nevem van írva a papírjára mint anyja neve. Érted, hogy én valakinek az anyja neve vagyok.
ANDRÁS Bizony, és most már örökre az maradsz.
ZSÓFI (1) Néha azért nem hiszem el ezt az egészet. Hogy akkor mostantól már mindig itt lesz.
ANDRÁS Mesélj, mi volt ma?
ZSÓFI (2) Egész nap csak néztem. Ez kitöltötte a napot. Próbáltam felfedezni benne magunkat. Az orra talán inkább a tiéd, de a szeme környékén meg tudod, kire hasonlít? Ez furcsa ilyen kicsinél, de a nagypapámhoz.
ANDRÁS Ne már!
ZSÓFI (2) Majd nézd meg.
ANDRÁS És volt elég tejed?
ZSÓFI (1) Megküzdöttünk érte.
ANDRÁS Nagyon fájt?
ZSÓFI (1) Igen.
ANDRÁS Az irodában mondták, hogy vannak erre valami trükkök, tea meg homeopátiás bogyó. Majd megkérdezem.
ZSÓFI (1) Csak belejövünk.
ZSÓFI (2) Ez rendben van, hogy nem jelez?
ANDRÁS Persze, alszik. Megnézzem?
ZSÓFI (2) Inkább.
András ki
ANDRÁS (bébiőrön keresztül) Minden rendben. Szeretlek.
András be
ZSÓFI (2) Nem kellene légzésfigyelő is? Olyan ijesztő, amikor ilyen nagy a csend.
ANDRÁS Majd megkérdezem bent a többieket, utánajárok, jó?
ZSÓFI (1) Egész nap azon szorongtam, hogy nem tudom kitalálni, miért sír, hogy biztos valami komoly baja van, én meg nem segítek neki. Csak ordított, és nem tudtam megnyugtatni. Teljesen tehetetlen voltam. Erre most tessék, azért félek, mert csendben van.
ANDRÁS Csak fáradt vagy. Jól csinálod.
ZSÓFI (1) Nem tudom, fogalmam sincs, hogyan kell. Ma háromszor hívtam fel anyát mindenféle hülyeséggel. Aztán rákerestem a neten, hogy mit kell csinálni, ha csuklik. Annyira megijedtem, hogy megfullad. Mi van, ha valamit elrontok, és az majd kihat az egész életére?
ANDRÁS Nem tudod elrontani.
ZSÓFI (1) Múlt héten még olyan jó volt, mikor ketten voltunk, nem féltem.
ANDRÁS (telefont előveszi) Nézd, kiszámoltam, hogy eddig mennyit kerestünk kettőnkre, és akkor most hárman vagyunk, de te ugye csak a 70%-át kapod, szóval ennyi nem lesz elég. Muszáj lesz valami plusz munkát kérnem Zsolttól.
ZSÓFI (1) Így is épp eleget dolgozol.
ANDRÁS Mindenki meg tudja csinálni, valahogy nekem is sikerülni fog. Maximum majd éjszaka dolgozom, amikor te is alszol. Vagy várjál, inkább lemondom a pénteki focit, és helyette.
ZSÓFI (2) De valamikor elmehetnénk bébiúszásra. Azt olvastam, hogy az nagyon jót tesz.
ANDRÁS Persze, babaúszás, utánanézek akkor, hogy mennyibe kerül.
ZSÓFI (2) Jó, meg a légzésfigyelő, én nyugodtabb lennék, ha vennénk egyet.
4. JELENET: BOLDOG ÖTÖT (FLASHBACK)
(gyerek 3 hónapos)
A két Zsófi egyforma ruhát vesz fel, hajigazítás, közben mondóka:
Pista bácsi fűrészel,
Dolgozik a fűrésszel,
Húzza, tolja,
Most a bütyköst darabolja.
Cseng a telefon... András az...
ZSÓFI (2) Szia.
(ANDRÁS Szia, kicsim, az van, hogy nem tudtuk befejezni a rajzokat...)
ZSÓFI (2) És?
(ANDRÁS És Zsolt megkért rá, hogy fejezzem be én...)
ZSÓFI (2) Akkor ez mit jelent?
(ANDRÁS Azt, hogy most kell megcsinálnom.)
ZSÓFI (2) De most bent vagy az irodában?
(ANDRÁS Igen, ezt mondom, hogy megkért rá.)
ZSÓFI (2) De hogy? Nem mondtad neki, hogy ma van a –
(ANDRÁS Persze hogy mondtam, de ő meg, hogy neki három gyereke van, haza kell mennie segíteni, azt mondta, nekem belefér, ha kicsit később –)
ZSÓFI (1) Nem fér bele, tudod? Kurvára elegem van belőle, hogy mindig te vagy az, aki bent marad. Nem vagy képes nemet mondani?
(ANDRÁS Sajnálom, nem tudtam mit csinálni...)
ZSÓFI (1) Ha igazán fontos volnék, akkor meg tudtad volna oldani.
Zsófi leteszi a telefont, András besettenkedik, kíváncsi rá, hogy mekkora lesz a meglepetés.
ANDRÁS Boldog ötöt!
ZSÓFI (2) Te mit keresel itt?
ANDRÁS Itt vagyok. Csak vicceltem.
ZSÓFI (1) Kurva jó vicceid vannak.
ANDRÁS Elhitted, hogy komolyan bent maradtam?
ZSÓFI (1) Hát el.
ANDRÁS Gondoltam, nagyobb lesz utána a meglepetés, még jobban fogsz örülni.
ZSÓFI (nem válaszol, nem örül)
ANDRÁS Jól van na, bocsánat. Nem volt jó vicc.
ZSÓFI (1) Hát nem.
ANDRÁS Na, ne feszülj be, kérlek, nem akartam elrontani az estét.
ZSÓFI (2) Egyáltalán nem veszed komolyan, hogy azt kérem, legyél többet itthon.
ANDRÁS Dehogynem.
ZSÓFI (2) Ha komolyan vennéd, akkor nem viccelnél ezzel. Azt hiszed, hisztizek.
ANDRÁS Nem. Biztos a hormonok miatt vagy érzékenyebb.
ZSÓFI (1) Az, a hormonok.
ANDRÁS Bassza meg, csak jót akartam, hogy ne legyünk mindig olyan kurva komolyak! Gondoltam, stílusos leszek. De mindegy, már nincs is kedvem az egészhez. (Szünet) Szép vagy.
Zsófi nem reagál, András kimegy.
5. JELENET: SZEXJELENET (FLASHBACK)
(4 hónapos)
Készülődés lefekvéshez
ZSÓFI (2) Bezártad az ajtót?
ANDRÁS (kimegy, megnézi, visszajön) Be.
ZSÓFI (2) Köszi. (Szünet) A hét végén majd el kellene menni bevásárolni, teljesen kifogytunk mindenből.
ANDRÁS Úgy érted, vasárnap.
ZSÓFI (1) Az autót végül megnézetted?
ANDRÁS Mikor? Nem volt rá időm.
ZSÓFI (2) Mindegy, csak nem robban le alattunk, ugye? De a jövő héten azért vidd majd el!
ANDRÁS Jó.
ZSÓFI (2) És képzeld, a csap megint csöpög. Nem tudom, hogy mi a fene lehet vele.
ANDRÁS Jaj, ne.
ZSÓFI (1) Annyira idegesített egész nap, hogy hol a gyerek ordított, ha pedig végre kicsit csend volt, azonnal hallatszott ez a csöpögő hang…
ZSÓFI (2) Ez az állandó csöpögés. Azt hittem, megőrülök.
ZSÓFI (1) Még a szerszámos dobozt is előhoztam, hogy na akkor meghúzom én, de nem sikerült, úgyhogy nézd meg reggel.
ANDRÁS Megpróbálom. Vagy tudod mit?, hívd ki a szerelőt.
ZSÓFI (2) Biztos meg tudod csinálni, nehogy már erre költsünk.
ANDRÁS Jó.
ZSÓFI (1) Haladtatok ma?
ANDRÁS Nem eleget. Nehezebb, mint hittem.
ZSÓFI (1) De készen lesztek határidőre?
ANDRÁS Muszáj lesz, maximum egy-két hétvégén kell bemennem.
ZSÓFI (1) Jól hangzik.
ANDRÁS Ne kezdd el megint!
ZSÓFI (1) (leoltja a kislámpát)
ANDRÁS (kis szünet után felkapcsolja a kislámpát)
ZSÓFI (1) Aludjunk! Fáradt vagyok.
ANDRÁS Kicsim, nem úgy értettem. Én se szeretek hét végén dolgozni, gondolhatod, hogy nem erre hajtok.
ZSÓFI (1) Legalább hét végén legyél itt velem, ha már hét közben egyedül vagyok.
ANDRÁS Nem egyedül: a gyerekkel.
ZSÓFI (1) Aludjunk, biztos fáradt vagy.
ZSÓFI (2) (leoltja a kislámpát)
ANDRÁS Holnap majd mindent megbeszélünk, jó? Jó éjszakát!
Csend
ANDRÁS Kicsim...
ZSÓFI (2) Hm?
ANDRÁS Alszol már?
ZSÓFI (2) Ühüm.
ANDRÁS Nagyon fáj a hátam. Megmasszíroznád?
ZSÓFI (1) Fáradt vagyok.
ANDRÁS Csak egy kicsit, kérlek, itt a derekamnál, teljesen beállt. (Felkapcsolja a kislámpát.)
ZSÓFI (A) Nem csináltad az 5 perc mozgást?
ANDRÁS Mit?
ZSÓFI (2) Adtam neked múltkor azt a füzetet, tudod, „Az ülőfoglalkozásúak mozgásprogramja”.
ANDRÁS Ja, igen.
ZSÓFI (2) Abban vannak gyakorlatok.
ANDRÁS De kezdjek el tornázni az irodában? Elég hülyén nézne ki.
ZSÓFI (1) Akkor menj ki a vécébe.
ANDRÁS Kicsim, annyit kértem, hogy masszírozd meg! Az mindig segíteni szokott.
Zsófi (2) elkezdi masszírozni a hátát, Zsófi (1) puszikat ad a hátára, Zsófi (2) is megpuszilja.
ANDRÁS Nem tudom, kicsim, hogy ez most megy-e nekem.
ZSÓFI (2) (abbahagyja) Már nem kívánsz, ugye?
ANDRÁS Dehogynem, csak fáradt vagyok.
ZSÓFI (1) Rá se bírsz nézni az undorító testemre.
ANDRÁS Hagyd ezt a hülyeséget!
ZSÓFI (1) Már nem szeretsz.
ANDRÁS De szeretlek. (Szünet) Jó, akkor csináljuk.
ZSÓFI (1) Én már nem akarom.
ANDRÁS De nekem meg épp megjött a kedvem, gyere, jó lesz, olyan lesz, mint régen, mint Bibione-ban, emlékszel?, a kempingben a nosztalgia-diszkó után, gyere.
ZSÓFI (1) Mennyit küzdöttünk a matraccal. Próbáltad mindig újra felfújni.
ANDRÁS Folyamatosan eresztett, minden mozdulatnál lejjebb ment.
ZSÓFI (1) De mégis rekordot döntöttünk aznap!
Próbálkoznak
ANDRÁS Mindjárt, egy pillanat.
Próbálkoznak
ZSÓFI (1) Nyomod a mellem.
ANDRÁS Bocsánat.
Próbálkoznak, András feladja.
ZSÓFI (1) Mennem kell etetni. (Kimegy)
ANDRÁS Hát ez kurva jó. A kurva életbe! (Próbálja felvenni a pólót, de idegességében nem megy) Ez a kurva címke! Bassza meg!
Kimegy az erkélyre, rá akar gyújtani. Zsófi visszajön, nem mond semmit.
ANDRÁS Kurva jó, hogy akkor már nem tudom, hogy viselkedjek. Valami probléma mindig van.
ZSÓFI (nem mond semmit)
ANDRÁS Most mit hallgatsz?
ZSÓFI (nem mond semmit)
ANDRÁS Na akkor ezt jól megbeszéltük. Jó éjszakát! (Lekapcsolja a lámpát.)
ZSÓFI (1) Nekem így nem megy.
ANDRÁS Az egészet te akartad.
ZSÓFI (1) Ja, akkor bocsánat, ha belekényszerítettelek valamibe.
ANDRÁS Nyilván én is akartam, nem úgy mondtam.
ZSÓFI (2) Csak jó lenne, ha kicsit törődnél velem.
ANDRÁS (felkapcsolja a villanyt) Mi az, hogy törődnék veled, azt csinálom állandóan.
ZSÓFI (1) Nem, azzal egyáltalán nem foglalkozol, hogy nő vagyok.
ANDRÁS Persze hogy nő vagy: anya vagy.
ZSÓFI (1) Ez az, ha csak az anyát látod bennem, jó, hogy nem áll rám fel a faszod.
ANDRÁS Bazdmeg! Mert szarrá dolgozom magam, azért, mert kurva fáradt vagyok, mire hazaérek, mert mást se csinálok, mint hogy veletek törődök, hogy elég pénzt keressek, és akkor azt kapom, hogy nem vagyok elég jó. Kurva könnyű neked itthonról kritizálni.
ZSÓFI (1) Az biztos, kurva könnyű, mert csak te dolgozol, ugye?
ZSÓFI (2) Mert az, amit én itthon csinálok, az lényegtelen semmi.
ANDRÁS Nem lényegtelen, a gyerekkel vagy. De nem tudom, mit kell ezen ennyire kiakadni. Megszoptatod, tisztába teszed, sétálni mentek, telefonálsz a barátnőiddel, facebook-ozol. Mi ebben annyira nagyon fárasztó? Ha választanom kellene, bazdmeg, inkább ellennék itthon nyugiban, mint hogy napi tizenkét órában egy irodában üljek, szóval szerintem nincs okod panaszkodni. (Leoltja a villanyt.)
ZSÓFI (2) Annyira könnyen beszélsz!
ZSÓFI (1) Hát ezt sose hittem volna, tudod, milyen baszott nehéz itthon bezárva a gyerekkel? Tudod, milyen idegőrlő, hogy állandóan ordít, hogy még vécére se tudok nyugodtan elmenni, hogy nincs egy percem, amikor magammal foglalkozhatnék, amikor egyedül lehetnék, már megtanultam nyitott ajtó mellett szarni, hogy bármikor ugrani tudjak, ha kell.
ZSÓFI (2) Közben persze legyen rend, legyen itthon kaja, ha este hazajössz.
ZSÓFI (1) Ez megy megállás nélkül körbe-körbe.
6. JELENET: KI AKARTA A GYEREKET? (FLASHBACK)
(4 hónapos)
ANDRÁS (felkapcsolja a villanyt) Jó, hát akkor ezek szerint kár volt az egész gyerek.
ZSÓFI (2) Mit „kár volt”? Ez nem így megy.
ANDRÁS Annyira mondtad, hogy milyen jó lesz, hogy már nem vágysz másra, mint hogy anya is legyél, hát, elolvadtál minden kisgyerektől. Tessék, akkor itt van a sajátod.
ZSÓFI (2) Neked is itt van! Te meg arra vágytál, hogy apa legyél. Ne csinálj úgy, mintha csak nekem lett volna fontos. Együtt akartuk, hogy megszülessen.
ANDRÁS Persze hogy akartam, ez az élet normális rendje.
ZSÓFI (1) Jaj, de utálom ezt a szöveget! Zsolt beszélte annak idején tele ezzel a hülyeséggel a fejed, hogy „egy kapcsolat akkor lesz teljes...”
ANDRÁS Miért, szerinted nem így van?
ZSÓFI (1) Én még vártam volna. (Szünet) Te jöttél először azzal, hogy ne szedjem tovább a tablettát, hogy te már készen vagy, hogy lépjünk egy szinttel feljebb.
ZSÓFI (2) De én nem kötelességből, én kettőnk miatt akartam –
ANDRÁS Nyilván én is magunk miatt akartam, vagy... mit tudom én, bele se gondoltam, hogy miért... anyád nyomasztott folyamatosan ezzel, hogy legyen már unokája.
ZSÓFI (1) Anyut hagyd ki ebből az egészből.
ANDRÁS De most miért? Nem mondta el minden családi összejövetelen, hogy unokát akar? Nem ezt hallgattuk éveken át, hogy ebben a korban már itt volna az ideje, meg hogy bizonyítsak végre mint férfi.
ZSÓFI (1) Tudom, engem is idegesített.
ANDRÁS Pont te mondtad, nehogy már neki szüljük a gyereket.
ZSÓFI (2) Igen, anyám ilyen, mit csináljak vele?
ANDRÁS Na most boldog lehet, most bearanyoztuk a nyugdíjas éveit.
ZSÓFI (1) Bazdmeg!
ZSÓFI (2) Most nehogy már az derüljön ki, hogy csak miatta. Mi ketten kellettünk hozzá, mi hoztuk össze. Azt hittem, már elég felnőtt vagy hozzá.
ANDRÁS Hát, én is azt hittem, hogy bírni fogod.
7. JELENET: ÉSZOSZTÁS (FLASHBACK)
(gyerek 5 hónapos)
Még kint
ANDRÁS Idetaláltál könnyen?
ZSOLT Persze.
ANDRÁS Fáradj be.
ZSOLT (bejön, körbenéz, kimegy a folyosóra is)
ANDRÁS (bejön, nem találja Zsoltot)
ZSOLT (vissza a szobába) Na jól van, jó lakás.
ANDRÁS Alakul...
ZSOLT Elégedett vagyok veled. Mikor is újítottátok?
ANDRÁS A gyerek előtt.
ZSOLT Ja, ja. Mondjuk, én a konyhába már nem raknék járólapot, az hétszentség, Andriskám, hát hol van a szakmai becsület? Dekorbeton, ugye?
ANDRÁS Igen, igen.
ZSOLT Ne hozz szégyent ránk!
ANDRÁS Nem, nem. Zsófi akarta így!
ZSOLT Ó, a nők! Mindig csak baj van velük, mi? Szerencsére Gittát már megneveltem az évek során, hogy egyetértsen velem.
ANDRÁS (pálinkát tölt) Na, jöhet?
ZSOLT Persze.
ANDRÁS Házi. Apósomtól.
ZSOLT Jónak tűnik. Na, proszit, Papa!
ANDRÁS Mi Apának mondjuk!
ZSOLT Semmi baj.
ANDRÁS Egészségedre!
Leülnek
ZSOLT Fűtést csináljátok majd valamikor?
ANDRÁS Az egy következő kör lesz. Most ennyire volt pénz.
ZSOLT Gondolom, a fürdővel együtt.
ANDRÁS Persze.
ZSOLT Figyelj már, de apránként te is tudsz haladni vele, nem kell mindenhez szakember.
ANDRÁS Igen, nem kell.
ZSOLT Én is csomó mindent csináltam otthon nálunk, tudod, mennyit spóroltam vele? Meg aztán milyen jó hétvégi program. Befogtam a középsőt, a Csanádot is, hadd tanuljon a gyerek. Szóval szólj, ha kell valami, ütvefúró, sarokcsiszoló, fűrész, ilyesmi, adok szívesen!
ANDRÁS Köszi.
ZSOLT Ja, és csöpög a csap a fürdőszobában.
ANDRÁS Nem tudom, mi lehet vele.
ZSOLT Két dolog lehet. Vagy a csavart kell meghúzni rajta, vagy ami a valószínűbb, a tömítést kicserélni.
ANDRÁS Jó, majd.
ZSOLT Egy gumigyűrű az egész. Van?
ANDRÁS Van, valahol biztos van.
ZSOLT Gondolom, szerszámod is van hozzá.
ANDRÁS Aha.
ZSOLT Na, csináljuk már meg. Együtt.
ANDRÁS Ne hülyéskedj, vendégségbe jöttél.
ZSOLT Semmiség, egy perc az egész.
ANDRÁS Később, lehet, most igyunk még egyet!
ZSOLT Ahogy gondolod, Andriskám, én szívesen segítek bármikor.
Isznak
ZSOLT Na, és hogy vagytok?
ANDRÁS Te, hát...
ZSOLT Bent az irodában egyszerűen lehetetlen bármiről is beszélgetni, mindig csak a munka!
ANDRÁS Végül is jól, igen, minden rendben van.
ZSOLT Mennyit alszol?
ANDRÁS Keveset.
ZSOLT Mondjuk, látszik rajtad!
ANDRÁS Sokat sír.
ZSOLT Már csak évek kérdése, öregem. Ki lehet bírni, én mondom neked! Nekem már háromszor egymás után sikerült túlélni, és itt vagyok.
ANDRÁS A te feleséged hogy bírta otthon?
ZSOLT Remekül! Boldog volt. Született tyúkanyó-típus. Tudod, minden nőben felébred egyszer csak a fészekrakó ösztön. Végre, hogy ti is belekezdtetek. Már itt volt az ideje, mert „egy kapcsolat akkor lesz teljes...”, tudod! Tényleg, Zsófiék hol is vannak most?
ANDRÁS Lementek vidékre, valami családi ünnepség.
ZSOLT Te meg kihúztad magad a leadással, mi? Ügyes!
ANDRÁS Figyelj, ha már leadás, lenne egy kérésem.
ZSOLT Hallgatlak, Andriskám.
ANDRÁS Szeretném, ha betennél ebbe az új projektbe is.
ZSOLT De hogyan? Neked ott vannak az irodai munkák.
ANDRÁS Megoldom. Kell a pénz. Nem jövünk ki ennyiből.
ZSOLT Nem fogod bírni, már most úgy nézel ki, mint a mosott szar, azt nem lehet.
ANDRÁS Gondold át, kérlek, sokat segítenél.
Telefon
ANDRÁS Bocs, ezt föl kell vennem.
ZSOLT Persze, otthon vagy.
ANDRÁS (telefonba) Szevasz. Mi van, arc? Jól, kösz. Igen, itthon. Miért? Nem csak… Most? Persze. De hol vagy? Itt a ház előtt? Oké, jövök! (Zsoltnak) Egy régi barátom épp erre járt. Felugrana, ha nem gond.
ZSOLT Dehogyis, jöjjön csak.
Kintről
EGON Szevasz, Dris! Ezer éve! Boldog névnapot!
ANDRÁS Névnapom van? Tényleg?
EGON Jaja. Cipő maradhat?
ANDRÁS Persze.
Egon bejön egy üveg borral.
EGON Jó napot!
ZSOLT Helló.
ANDRÁS (bejön) Igen, ő főnököm, Zsolt. Zsolt, ő Egon.
ZSOLT Szevasz, szerintem én vagyok az idősebb, tegeződjünk!
EGON Kösz.
ANDRÁS Mit iszol?
EGON Semmit, vezetek.
ANDRÁS Vizet? Gyümölcslevet?
EGON Vizet igen, köszi.
ANDRÁS Tudod, hol a hűtő.
ZSOLT (a bort nézegeti) Gere. 2009-es cabernet. Ez jó bor. Jó évjárat.
EGON Értesz hozzá?
ZSOLT Kicsit. Ez olyan háromcsillagos szerintem. Pannon Borrégió.
EGON Pannon? Én csak úgy találomra vettem. Ünnepi alkalom, drága bor. (Andrásnak) De kár belé, nem is iszik bort.
ZSOLT Inkább sörös vagy, mi?
ANDRÁS Télen szoktam bort, nyáron sör vagy fröccs.
ZSOLT Fröccs? Ne... az olyan… Minden férfi életében eljön a pillanat, amikor már nem a mennyiség, hanem a minőség számít.
EGON Meg amikor a gyerek miatt elkezdesz zuginni.
ANDRÁS Na akkor a minőségi zugivásra.
Koccintás
EGON Narancsot nyúlom.
ANDRÁS Tegyed.
Isznak
ANDRÁS Kár, hogy autóval jöttél.
EGON Á, én nem tömegközlekedek.
ZSOLT Milyen kocsid van?
EGON Mégane. Cabrio.
ZSOLT Az jó.
EGON Én is bírom. Németországból hozta egy haverom, négyéves, de elég jól jártam vele.
ZSOLT Akkor még van benne egy kicsi, ezek kb. nyolc évig ha bírják –
EGON Tíz lesz az.
ZSOLT Jó, maximum tíz, aztán csak a baj van velük. Tapasztalatból mondom, hidd el.
EGON És neked milyen van?
ZSOLT Ford Smax. Családi. Három gyerek mellé ideális. Tényleg, Andris, a váltód rendben van már?
ANDRÁS Nem, még csörög.
ZSOLT Le kéne cserélned valami újabb autóra.
ANDRÁS Nagyon jó a Saab, én szeretem.
EGON Vidd el az én szerelőmhöz, tudod, a Géza, ő harmincezerért megcsinálja. Minek erre most többet költeni?
ANDRÁS Igen, máshova kell a pénz.
ZSOLT Ahogy gondolod, nem azért mondtam, csak ha egyszer otthagy az árokszélen, asszonnyal, gyerekkel, ez már nem olyan vicces. Be kellene ruházni valami családira.
EGON Majd ha jön a következő gyerek, ha úgy döntesz még ezek után, majd akkor váltsál.
ANDRÁS Én végül is szeretem ezt a kocsit, meg direkt jó, hogy öreg, összecsokizhatja a gyerek az ülést.
ZSOLT Jól van, majd szólj, ha már benőtt a fejed lágya, kinézünk valami minőségit neked, elmegyünk együtt tesztvezetésre.
ANDRÁS Köszönöm! Na, egészségetekre!
EGON Boldog névnapot!
ZSOLT Az apukákra! (Egonnak) Neked van gyereked?
EGON Jaj, ne, dehogyis, fiatal vagyok még hozzá!
ZSOLT Mennyi idős is vagy?
EGON Mint Andris. De én még élni akarom az életem, nekem nem kell egy ilyen ordító szaros csomag.
ANDRÁS Azért ez így túlzás.
EGON Hát amiket mesélsz! Én nem akarom szétbaszni ezzel a kapcsolatomat.
ANDRÁS Ezt nem mondtam.
EGON Nem, ezt én mondom. (Leül)
ZSOLT Baj van? Ezt nem is mondtad.
ANDRÁS Mostanában nehéz Zsófival. Nem találja a helyét.
ZSOLT Hogyhogy?
ANDRÁS Sokat van itthon egyedül a gyerekkel.
ZSOLT Az a normális. Gitta már hat éve otthon van. Ez egy anya dolga. Nem is értem a problémát. Ameddig csak lehet, szoptatni, ameddig csak lehet, otthon lenni.
EGON Hát, nem tudom, hogy megéri-e ezért belekezdeni!
ZSOLT Majd szólok Gittának, hogy hívja fel Zsófit.
ANDRÁS Zsófi valahogy még keresi ezt az anyaságot.
ZSOLT Nem kell azon mit keresni. Azt a nő ösztönösen érzi. Amint megtudja, hogy terhes, onnan kész, mintha átkapcsolták volna egy másik üzemmódba.
EGON Komolyan? Ne már...
ZSOLT Gittánál így volt. Attól kezdve készült élete igazi szerepére.
EGON Ez jó, ez az igazi szerep! Mondjuk, szerintem kicsit más egy nő igazi szerepe.
Röhög, de csak ő egyedül. Észreveszi. Kínos csend.
EGON Andriskám, figyelj oda, mert, gondolom, az a gyerekre is kihat, ha az anyának gondjai vannak.
ANDRÁS Nincsenek gondjai, és semmi baja a gyereknek.
ZSOLT Én csak jót akarok, nyugi már! A hormonok miatt van minden, de meg fogja találni magát benne – van erről egy könyv, azt majd behozom neked – rá fog jönni, hogy ez a kiteljesedés.
EGON De szép!
ZSOLT Majd valamikor átjövünk Gittával, és segítünk. Figyelj, legyél vele nagyon türelmes. Érezze azt, hogy te biztosítod neki az anyagi hátteret, hogy ezen nem kell aggódnia. Te úgymond összegyűjtöd a fát a tűzhöz, ő pedig táplálja.
EGON De mi van, ha Zsófi is inkább gyűjtögetni akar.
ZSOLT Nem ez a dolga, már nem, mindenkinek megvan a maga dolga.
KINYITÁS 1
SZÜNET
8. JELENET: BABALÁTOGATÁS (FLASHBACK)
(gyerek 6 hónapos)
ZSOLT Üdvözlet a boldog családnak!
ANDRÁS Szia, szia.
ZSOLT Szervusz, kezitcsókolom. Feleségem, Gitta.
ZSÓFI (2) Zsófi.
GITTA Jaj, de szép ez a lakás!
ZSOLT Menj ki a teraszra, szép a kilátás.
GITTA Mekkora terasz, nagyobb, mint a lakás!
ZSOLT Hát tényleg nem kicsi.
GITTA Hány négyzetméter?
ANDRÁS 54,9.
ZSOLT Hát, az egy gyerek.
GITTA Egy gyerek, igen, emlékszel, mi hatvan négyzetméteren voltunk még két gyerekkel.
ZSOLT Azóta százhúszon is épphogy elférünk, kis bicikli, roller...
GITTA Hát, és mekkora kert!
ANDRÁS Ja, nektek van kertetek is.
ZSOLT Hát igen, most már van. De figyelj, ebből is tovább lehet majd lépni.
GITTA Csak egy dolog: ez nem délnyugati, ugye, ez a lakás?
ANDRÁS Nem, ez északnyugat, arra van észak.
ZSOLT Nem déli?
GITTA Északi fal? Nem szabaad, tilos!
ZSÓFI (2) Miért?
GITTA Túl sötét. Kell a fény a gyereknek. De ez is hány év tapasztalata, ugye, Zsolti… Na és hol van az a baba?
ZSÓFI (2) Még alszik
GITTA Alszik? Délután 5-kor?
ZSOLT Akkor ne hangoskodjunk, drágám, még fölébred…
GITTA Na de keltsétek föl, mert este így nagyon-nagyon nehéz lesz. Ezt most miattad is mondom, nem fogod tudni lefektetni. Legfontosabb alapszabály a következetesség!
ZSOLT Így van. Nektek kell beállítani a napi ritmusát, mert ha ti nem állítjátok be…
GITTA Akkor ő állítja be… és az nem egészséges.
ZSOLT Jól van, drágám, úgyis rájönnek maguk!
GITTA Jó, hát én csak segíteni akartam, te mondtad, hogy gondok vannak.
ZSÓFI (2) Milyen gondok?
ZSOLT Biztosan valamit félreértett – ugye, Gittám?
GITTA Én csak jót akartam, nem tudtam, hogy ebből ekkora érzékenyked&eacu
