ne beszélj rólam úgy mint egy emlékről
milyen könnyű emlék
feküdni lehet benne
az őrült izom a főnök
egy baszás olyan mint egy megszokott séta
mosoly, bár nem a legszebb de a többinél meggyőzőbb
a harmadik hely az egy nyikorgó robogó ülés
beszél az összeszorult gyomor
akkor is találkozz velem a kék ébredésnél
ízlelgesd a hatalmas viszont formális parkot
egy élő ablak peremén
most azt erőltesd amit az elme nem mond el
szavak a felismerés normális
fulladása