[2015. március]

---

Ezeréves viszály és háboruság múltán
Kibékült a juhok és farkasok hada.
És úgy látszott, hogy ez mindkét félnek java,
Olykor egy eltévedt juhot falt a toportyán,
Máskor a pásztoron volt farkasbőr-suba.
Szabadság sose volt, báránynak legelésre,
Farkasnak birka-öldöklésre:
Reszketve élvezték szűk keresményüket.
S béke lett. Mindkét fél adott most túszt cserébe:
Itt farkaskölyköket, ott őrzőebeket.
Nagy-szertartásosan cserét bonyolítottak.
Intézkedtek bölcs megbizottak.
Nem sok idő multán a farkas-úrfiak
Ólálkodó vadak lettek és tettre-szántan
Lesték az alkalmas percet, hogy a karámban
Nem őrködnek juhász urak –
És megfojtották a kövér bárányokat,
Vették foguk közé s az erdőbe futottak
S titokban hírt adtak az ordas rokonoknak.
Pihentek az ebek, mert adott szóra adtak
S álmukban sorra megfojtattak.
Igy minden odalett, míg még észbe se kaptak.
Mészárlás mindenütt és nincs menekülő.
A tanulság a következő:
Folyton harcolni kell cudar gonoszok ellen.
A béke szép, ez érthető,
De mit ér, hogyha lehetetlen:
Ha az ellenség szószegő?

WEÖRES SÁNDOR fordítása