[2017. július]

---

Velencében egy karneválon,
a háború utáni nyáron,
látom meg azt a kék virágot,
melyet Novalis is látott.
Sugárzik, pulzál, elforog.
Petárdák és görögtüzek, 
pocsékolhatják fényüket,
a virág opál-kéken felizzva,
éjszakánkat kivilágítja.
Te is látod, remegve nézed,
számtalanszor fel is idézed,
mikor már nem segíthet semmi,
a kék virág taníthat lenni,
színtelenség kopár fövényén,
a törvénysértések korában.

* Nagyapa, amint Léna nagymama is kihangsúlyozta, nagyon szerette a német romantikus írókat, elsősorban Hoffmannt és Chamissót, de Novalist is, akinek gyönyörű és rejtelmes kék virága a versben is feltündököl. – Tatjána Bogdanova

BOGDÁN LÁSZLÓ fordítása