[2019. március]



(Ratkó József emlékének)

visszavár elnémult városod
a szökőkút jéghideg vize
s takarja bár süppedő homok:
kopott sínpár vár valakire

egy bolond szív hazáról dalol
mit belep az idő horhosa
tapsol s a teljességről csahol
a sok hazuglelkű ostoba

lágy napsütés hullámverése
nyit álmaidnak tág teret
fuldoklik benne ezer éve

a megsebzett lelkiismeret