Valami történt, fogytán a lélegzet.
Vakító fénnyel áradt szét a kezdet,
találkozásunk szívszakasztó, édes
ideje, jutván álmaink vizéhez,

bocsáss meg nékünk, végtelen hatalmú
mindenható és mindent látó Isten.
Bocsásd meg reménytelen éveinket,
felséges könnyeidben engedj minket

megmosódnunk, fogyjon a keserűség,
arany palástját adja ránk a hűség.
(Ezt a második napra írtam sírva
a vágyakozás kútjába hajítva.)