[2017. május]

---

Van X. községben a park közvetlen
közelében egy nagy kő. És rajta
a bevésés, az írás: W. A. MOZART.
Emlékszem, revelációként hatott,
amikor a kövön ezeket a nyomtatott betűket
felfedeztem – és szinte áhítattal néztem aztán a követ latyakos,
esős időkben, mielőtt betértem volna az iskolába (taní-
tani),
mint hideg izzadság, sírás folyt végig
rajta a novemberi idő, vagy az izzó kora nyári napban haza-
felé menet, visszafordultam mindig –

ott álltak szürkén a szinte ceruzavastagságú hegek, szellős
betűívek…

Csak hát a hívek! Azokat nem láttam, nem voltak soha sehol…
Ezért is tűnt úgy mindig, mintha ufók hullatták volna ide
valahonnan
a kótyagos űrből ezt a meteoritdarabot, vagy (amikor egyszer
az ujjbegyeimmel, mint vak
ember tapogattam rajongva végig a nevet) éreztem:
mintha egy elkeseredett rab
karcolta, körmölte, kaparta volna bele végső, maradék erőivel –
hogy kijuthasson (ha másként nem…) így a kicsinyesség
s a félelem levegőtlen, fojtó, buta börtönéből –
innen…