Mottó: „aki Budát elfoglalta, az csak egy várost kapott, aki azonban Temesvárt hódította meg, az egész országot nyert.” (Henrik Ottendorf: Von Wien auff Temeswar, 1663)

Magyar királyi székhely volt, Hunyadi János székhelye volt, először esik el, „…magas tornyokkal és nagy templomokkal van teli, egészen csodasze­rű”, másodszor esik el, regionális fejlesztési projekt központja, Románia legurbánusabb városa, ipari parkot kap, vízi úton keresztül rákapcsolódik Közép-Európa hajózható útvonalaira, a Habsburg Birodalom első, teljes egészében közművesített városa, kórházat épít, amikor Bécsnek még nincs, Bécs és Budapest után, állandó színházi társulatot tart, elsőként kap közvilágítást, bemutatja a Varázsfuvolát, Appendixet ad a tudománynak, első­ként alapít nyilvános kölcsönkönyvtárat, elsőként vezeti be Közép-Európában a himlő elleni oltást, Strauss-koncertet szervez a sörgyárban, betiltja a magyar „cégtáblákat s feliratokat”, Kiss Ernő, Klapka György, Fiala János szülővárosa, elsőként vezeti be az utcai gázvilágítást, lóvasúttal kezdi a közszállítást, filharmóniai társaságot alapít, villamos városi vasutat üzemeltet, olasz kávékirályt ad a világnak, műszaki egyetemet alapítana, „Începe activitatea Şcolii Politehnice” – mégis műszaki egyetemet alapít, Románia első elektronikus számítógépének szülővárosa.

Magyar királyi székhely volt

Károly Róbert, az első magyar Anjou király 1315-ben a királyi székhelyet Temesvárra költözteti. Megfelelő királyi palota építését és az akkor lé­tező földvár átalakítását is tervbe kellett vennie. A király szabad költözködést és védelmet biztosított a külföldi kereskedőknek és iparosoknak. A királyi udvar 1323-ban költözött Temesvárról Visegrádra.

Hunyadi János székhelye volt

Hunyadi bővíti és megerősíti Temes várát. A templomok, épületek, utcák, melyek azelőtt a váron kívül, az ún. váraljában állottak, most mind bekerültek a vár belsejébe. Temesvár 1446 és 1458 között Hunyadi János székhelye volt.

Először esik el

1552. július 27-én Temesvár török kézre került, a győztes törökök a várkapitányt, Losonczy Istvánt kivégezték. Százötven évig török fennhatóság alatt marad Temesvár. Tinódi Lantos Sebestyén az ostrom után három héttel megénekeli a hős tetteit: Az vég Temesvárban Losonczi István haláláról.

„…magas tornyokkal és nagy templomokkal van teli, egészen csodaszerű”

– írta volt a török hódoltság idején egy krónikás, 1606 körül.

Másodszor esik el

1716. október 13án az Eugen von Savoya herceg vezette hadak, az osztrák császár nevében beveszik Temesvárt. Ezúttal a város 150 évre osztrák fennhatóság alá kerül.

Regionális fejlesztési projekt központja

Gróf Mercy Claudius Florimund lovassági tábornok, az Eugen von Savoya által kinevezett kormányzó regionális fejlesztési projektet („Szerény tervezet a temesi bánság korszerűsítésének megszervezésére”) nyújt be 1717-ben a bécsi udvarnak. A kormányzó 1725-ben külön gyárépítő intézőt nevezett ki azért, hogy a kijelölt területen tervezzen meg és a fölmerülő szükségletek sorrendje szerint építsen gyárakat.

 

 

Románia legurbánusabb városa

A legtöbb régi várossal ellentétben, Temesvár átgondoltan a belvárostól (óvárostól) távolodó széles utak és parkok mentén fejlődött. A külön­böző városrészek eléggé nagy távolságra voltak egymástól ahhoz, hogy összekapcsolásuk megtervezhető legyen.

Ipari parkot kap

1725 és 1733 között felépül a Gyárváros: posztógyár, állami bőrgyár, abagyár, harisnyagyár, selyemgyár, arany- és ezüstfonal- és paszománygyár, szeggyártó hámor, lőpor- és salétromgyár, kelmefestő-műhely, papírmalom, szappanosműhely, olajsajtó és kalapgyár.

Vízi úton keresztül rákapcsolódik Közép-Európa hajózható útvonalaira

Mercy 1724-től indította meg a Temesköz nagyszabású mocsárlecsapolási munkálatait. A csatorna áruforgalma 1937–1938-ban évi 250 000 tonna. 1944-ben 50 000 utas közlekedett a csatornán. A kiszáradt mocsarak helyén virágzó földművelés honosodott meg, a terményt és az állatokat uszályok szállították a Tiszán és a Dunán.

A Habsburg Birodalom első, teljes egészében közművesített városa

1725-ben Temesvár lesz a teljes Habsburg Birodalom első olyan városa, amelynek saját csatornázási és szennyvízelvezetési rendszere van.

Kórházat épít, amikor Bécsnek még nincs

1745-ben, 24 évvel Bécs és 34 évvel Budapest előtt, felépül az ország első városi kórháza. 1886-ban alapítják Magyarország első mentőállomását.

Bécs és Budapest után állandó színházi társulatot tart

1753-ban, Bécs és Budapest után Temesváron harmadikként a Birodalomban megalakul az állandó színházi társulat.

Elsőként kap közvilágítást

1760-ban a Habsburg Monarchiában először Temesváron gyúlnak ki az utcai lámpák. Száz lámpával világították meg az utcákat. A kijelölt házakon vastölcséreket alkalmaztak, és azokban helyezték el a lámpákat. A szappanosok délelőttönként faggyúval megtöltötték a lámpákat, és a háztulajdonosok kötelessége volt azokat a szappanosoktól délben elhozatni.

Bemutatja a Varázsfuvolát

1796-ban, öt évvel a bécsi bemutató után Temesváron színre viszik Mozart Varázsfuvoláját.

Appendixet ad a tudománynak

Bolyai János katonai építészmérnökként Temesváron eltöltött évei alatt (1823–1826) fogalmazta meg és foglalta össze egységes rendszerbe az abszolút geometria alapjait. Gauss 1832-ben ezt írta Bolyai János munkásságáról: „…nagyon örvendek, hogy éppen régi jó barátom fia az, aki engem olyan csodálatos módon megelőzött.”

A Monarchiában elsőként alapít nyilvános kölcsönkönyvtárat

1815-ben Temesváron – Klapka József, a tábornok édesapjának polgármestersége idején – megnyitják a publikumnak az első nyilvános kölcsönkönyvtárat

Elsőként vezeti be Közép-Európában a himlő elleni oltást

1819-ben Temesváron vezetik be Közép-Európában először a himlő elleni oltást.

A későbbi kolerajárványokban, a város lakosságához viszonyítva, az elpusztultak száma jelentős, ám arányait tekintve eltörpül az ország többi térségéhez képest. A helytartó tanács szigorú „orvos-rendőri” intézkedéseket foganatosítva fékezte meg a járványt.

Strauss-koncertet szervez a sörgyárban

1847-ben Temesváron, az 1718-ben alakult sörgyár területén megrendezik az első, Bécsen kívüli Johann Strauss-koncertet.

Betiltja a magyar „cégtáblákat s feliratokat”

1849 augusztusában, az osztrák katonai parancsnokság falragaszokon tette közzé, hogy „…magyar cégtáblákat s feliratokat alkalmazni ezentúl tilos; a meglevőket pedig rögtön el kell távolítani és némettel fölcserélni...” Az iskolákból a magyar nyelvet kitiltották. A tiltást részlegesen 1874-ben enyhítette az akkori polgármester Franz Steiner, úgy, hogy az elemi iskolákban a tantárgyak magyar nyelven is „magyaráztassanak”.

Kiss Ernő, Klapka György, Fiala János szülővárosa

Temesváron született Kiss Ernő (1799) honvéd tábornok, aradi vértanú.

Temesváron született Klapka György (1820) a Komáromot védő honvéd tábornok, hadügyminiszter.

Temesváron született (1822) Fiala János. Ezredesi rangban vett részt a magyar szabadságharcban. Amerikába emigrált, ahol részt vett a polgárháborúban. Jeles kartográfusként ő készítette el Missouri állam első térképét.

Elsőként vezeti be az utcai gázvilágítást

1855-ben, a Monarchiában először Temesváron indul be az utcai gázvilágítás.

Lóvasúttal kezdi a közszállítást

Küttel Károly, a kiegyezés utáni első polgármester állt az élén a polgárokból alakult társaságnak, mely 1869-ben helyezi üzembe a lóvasutat.

Filharmóniai társaságot alapít

Temesváron 1871-ben alakul meg a filharmóniai társaság.

Elsőként a kontinensen villamos közvilágítást vezet be

Temesváron 1884. november 1. óta van villamos közvilágítás. Török János polgármester kezdeményezte a bécsi „Anglo Austrian Brush Electrical Company Limited” ajánlatának elfogadását. A város 1893-ban megvásárolta az angolok villanytelepét.

Villamos városi vasutat üzemeltet

Az 1899 óta üzemelő villamosok 1910-ben 6 652 571 utast szállítottak.

Olasz kávékirályt ad a világnak

1892-ben, Temesváron született Illy Ferenc – Francesco Illy, a vákuumos csomagolású kávé és hamisítatlan olasz kávé-expresszó feltalálója.

Műszaki egyetemet alapítana

1906 novemberében Telbisz Károly, Temesvár akkori polgármestere javaslatot nyújt be a városi tanácshoz a Temesvári Műszaki Egyetem beindításáról. A beindítani kívánt műszaki egyetem Magyarországon a második lett volna a Budapesti Műszaki Egyetem (1782) után.

1912-ben a temesvári polgármesteri hivatal egy új indítványt terjeszt elő a Temesvári Műszaki Egyetem beindításáról. Két éven át nem jött Buda­pestről válasz.

„Începe activitatea Şcolii Politehnice” – mégis műszaki egyetemet alapít

A temesváriak 1920 novemberében elérik, hogy a Temesvári „Politehnica” Főiskola (a Şcoala Politehnică din Timişoara, Ecole Polytechnique, a francia tradíciók szerint) megnyitja kapuit. Az alapító okirat egy királyi rendelet.

Románia első elektronikus számítógépének szülővárosa

1960-ban helyezik üzembe az első romániai számítógépet. A MECIPT (Maşina Electronică de Calcul a Institutului Politehnic din Timişoara) ter­vezői és építői: Wilhelm Lőwenfeld és Josef Kaufmann. A MECIPT1 egyik első felhasználói szoftvere, a Domokos Erika által készített angol–román fordítóprogram volt.