[2016. március]



Serkenő gabona és zsengék kosarát
Emeli magasba megannyi kéz.
Arcon és maszkon az isteni ragyogás,
Kardalok zengnek és Praxitelész,

Csarnokok mélyéről, íme, a Szobrot
Visszacseni, a Relikviát:
Éljen, hol duzzad a nedvbő, kibomlott,
Mámoros, napfényes Apolló-világ!

Adonisz-kosaram teszem le eléd,
Istennő, aki most eljövél értem.
Kitharám új húrján szárnyal a beszéd,
S bódul a táncba az éledő léptem –

Tömjén és mirha illata szálljon,
Azért, mit kaptam –, bár sose kértem!

Vadad, 2015. július 12.