[2011. május]

Ablakod nézzen keletre,
én forró szívem, én tépett lelkem.
Legyen kenőcsöd a testre
ágyban és télben.
Legyenek nehezek az álmaid este,
legyen történeted reggel,
legyen állomásod mindig.
Legyen minden ruhád valaki más,
legyél eléggé változás.
Igyál fröccsöket körúti büfékben,
szavalj és suttogj és káromkodj szépen,
hívjanak farkasok,
melegítsenek macskák,
a hold rendre eloldalog,
a kártyát újraosztják,
keress föl minden utcát,
hallgass kegyetlen dallamot,
és ülj le majd néha,
ülj csöndben a ködben,
én forró szívem, én tépett lelkem,
alkudj a nappal és alkudj az éjjel,
rejtsen el űrszagú isten.