[2019. június]
ÁLLATKERT

Sétálok a Magyar Irodalomtörténet
Rezervátumban, Petőfi a Szabadságharc
című lapot rikkancsolja, Arany csak
bólogat, József Attila legyint, most
verik éppen agyon Szerbet, Radnótit, Rejtőt,
gyűlnek a keselyűk, elrohanok
onnan, nicsak!, Weöres szafarinadrágban, Ady
is itt vonszolja magát valamerre, Füst
melankolikus ordítása hallatszik, majd
ha meghalunk, feltámad a sebéből, fanyarkodik
Kosztolányi, Nemes Nagy csak szigorúan
néz, a szeretői nem mernek felbukkanni a
környéken, Hervay fát keres magának,
Hamvas a hely géniuszára koccintja borát
Nietzschével, Babits Dantéval diskurál,
Móricz a nőket keresi, kutatja, mi
minden van itt, védett fenevadak
mindannyian, több ilyen nem születik
soha, de költők azért igen, csak
ezentúl az állatkertben lesznek.