1. Melyik a kedvenc fád? 

Az ortodox katedrális előtt található egy fa. Bár fontos tudni, hogy a restaurálás előtt több is volt a várban, akár a székesegyház körül vagy a főtéren, de a munkálatok miatt többet kivágtak, és teret adtak a ma látható szobroknak, amelyek hozzájárulnak a vár szépségéhez. Érdekesnek tartom és egyben szépnek is azt a fát, hiszen nemcsak a várban lévő épületek adják a vár szépségét, hanem a zöldövezetek is, külön kiemelném a vársáncban lé­vő híres Japán kertet. Számomra azonban egyértelműen ez a fa a kedvenc, hiszen egy van, mellette nincsen más, és ha nyáron a nagy hőségben szükséges, a fa alatt lévő padokon meg lehet pihenni, és csodálni a vár szépségét, amely abban a pontból tökéletesen látszik.

2. Mi volt a legutóbbi felfedezésed?

Legutóbbi felfedezésem a nemrég végzett ásatásoknak köszönhető, amelyek eredményei az újabb sétálóhelyek a várban és a vár falain kívül, illetve a falakban felfedezett alagutak – ezek jó része még restaurálásra vár.

3. Melyik a kedvenc sétálóhelyed?

Én olyan ember vagyok, aki szeret sétálni, rengeteget. Erre a legjobb le­hetőség a vár körüli kiépített utak, amelyek kiemelik a vár szépségét és nagyságát, hiszen körbejárva a várat, meglelhető a múltja is, különösen a csillag alakja miatt – ahogyan az bármilyen térképen megtekinthető.

4. Kivel íratnád meg a regényét, és miért?

Kós Károly Varjú nemzetség című művében szó esik Gyulafehérvárról. Ha felteszem magamnak a kérdést, hogy kivel íratnám meg a regényt, és miért, akkor épp ezért talán Kós Károllyal íratnám meg. Leginkább a vár szépségéről és az akkori gyulafehérvári életről. Miért? Fontosnak tartom, hogy egy regény által is bővebben ismerhető legyen az akkori élet, az akkori kultúra.

5. Melyik épület jut eszedbe, miért?

Nyilván a román stílusban épült római katolikus székesegyház jut eszembe, nemcsak azért, mert majdnem minden Gyulafehérvárról szóló reklámban megjelenik, hanem azért is, mert a katolikus egyházmegye központja és szíve is egyben. Sok fontos személyiség van itt eltemetve, fejedelmek, püspökök.

6. Mi a csúnya a városodban?

Ami számomra szomorú és egyben ront is a város szépségén, az a régi épületek elhanyagolása, ami sajnos egyre inkább fokozódik. Azért is tartom ezt fontosnak, mert nemcsak a várban található épületek tanúskodnak arról a gazdag múltról, amiben Gyulafehérvár részesült, hanem a régi, gazdag emberek egykori lakásai, házai.

7. Hol búsulsz?

Számomra nincsen egy kimondott hely, ahova derűsebb napjaimban elvonuljak. De ha mélyebb gondolatok keringenek bennem, akkor tökéletes hely gondolkodni, elmélkedni a váron kívül található „Angyalszobor”, amely a vár fő bejáratánál található. Hogy miért? Egyszerűen csendes hely, és egy jó lehetőség (persze leszámítva, amikor turisták vannak), miközben a természet közelsége is segít elengedni a nyomasztó gondolatokat, ahogyan a szél viszi magával a lehullott leveleket.

8. Számodra mi vagy ki a város középpontja?

Nyilván a vár, nem mellesleg két szempontból. Egyrészt, ha a várost tekintjük, akkor egyértelműen a vár a középpontja, a szíve. Másrészt pedig nemcsak a város szíve, hanem Erdély szíve is, hiszen erről tanúskodik például a római katolikus székesegyház az erdélyi püspök székhelyével, a fejedelmi palota vagy a Batthyaneum könyvtár, ami egyben van a gyulafehérvári papnevelő intézettel.

9. Mit szeretnél átélni a városod eddigi történetéből, illetve mit nem?

A vár felépítését, különösebben az említett épületek építését is. Nyilván, ha történelmileg nézzük, akkor akár a vár, akár a benne lévő épületek hosszú időn át épültek, bővültek. Nem mellesleg az akkori nép hitét, buzgóságát és kultúráját mutatják, akik áldozatokat hozva egy olyan örökséget hagytak ránk, hogy büszkén kimondhatjuk, minket jellemeznek, rólunk és a múltunkról tanúskodnak.

Bár belegondolva, vannak olyan események is, amelyeket nem igazán szeretnék átélni, mint például a török támadások.

10. Melyik az a hely, amelyet soha senkinek nem mutatnál meg?

Nem jut eszembe ilyen hely.