[2015. június]

---

TUPÁ KRA NÁNONG

A borzas ősegérre zord
Idők alján találunk –
Kőkorszak kőrágója volt
A hős Tupá Kra Nánong.

Barlanglakó volt, kardfogú
Macskák vadásza, kósza –
Bundája kócos medveprém,
Markában pár szakóca.

Barlanghomályban lépte még
Mély kőlyukak falán kong –
Torzonborz volt, vad és falánk
A bősz Tupá Kra Nánong.

Több barlangrajzon fennmaradt,
Mit fölkapart a körme –
Ahogy dárdát vet, nyilazik,
S ruhája macskaszőrme…

Mamutcsaládokat terel,
Tigriscubákra tátong,
Oroszlánt tép szét nyálazó
Szájjal Tupá Kra Nánong.

Barlangok festett képein
Gyapjas orrszarvúak közt
Ő látható – tüzet csihol,
S csámcsogva tűzre rak szöszt.

Tulok tolong, bőg, ősbölény
Remeg, fut – hátha ráront,
Ha csordát hajszol csattogó
Foggal Tupá Kra Nánong…

Üvölt! Haragja szürke köd,
Mely őskutyákra szállong –
Csonthalmot rág a vakmerő,
Erős Tupá Kra Nánong!

Az ősegér nekünk nem új
Ősünk, csupán barátunk –
Talán, de mára köztudott:
Ő volt Tupá Kra Nánong!


EGERES FABULÁK TANULSÁGA

„Egér a Kopár hegyen”
(Mogyeszt Muszorgszkij – Vida Gábor)

Nagy hegyek vajúdnak,
Egereket szülnek –
Hiénák röhögnek,
Macskák lelkesülnek.

Egerek vajúdnak,
Nagy hegyeket szülnek –
Csermelyek pörögnek,
Erdők lelkesülnek.

Kettétöri tollát
Phaedrus és La Fontaine –
Pont így van az egerekkel,
Akkor is, ha pont nem.