[2021. június]

---

Pascal mélységben élt, mely együtt jár vele.
– Óh jaj, minden gödör! – a vágy, a szó, a Törvény
s a Tett is! S hajamon, mely feláll, égre törvén,
úgy érzem, átszalad a félelem szele.

Fenn és lenn, mindenütt a szakadék, az örvény,
kietlen némaság megejtő, vad tere;
éjjeleim vásznát az Úr himzé tele:
bámulok bölcs keze sok lázas, tarka szörnyén.

Az álom úgy ijeszt, mint egy nagy szörnyü Lyuk,
hol lelkünk mélybe hull s ki tudja, hova jut?
Végtelen les felém minden ablaknyiláson.

És szellemem, melyet vak szédülés kisért,
kíntalanságodat irigyli, semmiség!
– Óh csak a Számok és Lények honát ne lássam!

Babits Mihály fordítása