[2021. június]


(Pótló)

Anyu klasszikus csirkehúslevese megnyugtat vasárnap.
Egy ampulla intuíció.
Láttam, ahogy pucolta a zöldségeket.
Frenetikus illatok. Fehérrépa. Bekapok egyet.

Már forralta a fazékban a vizet,
Amikor a répákból vékonyka korongokat szeletelt.
Fantasztikus gyorsasággal vágta össze a fokhagymát.
Odakerült végül a vágódeszkára a meztelen karalábé is.

Jaj! Nem kerülhette el a sorsát a friss csirkemell sem.
Megfőtt.
A felforrt egésznek szintézis illata/ jellege lett –
Írtam fáradt naplóm lapszéli senki földjére,
Egybekeltek a színek s az ízek.

Tudtam, a fenomenológia elvisz egy másik irányba.
Mit nekem kompozíciós elvek!
Ha nem megy, előveszek a hűtőből

Egy nagy elbeszélést. Vörösbort.