In memoriam Jékely Zoltán

Változó fényű csillagaid
Izgatnak Corona Borealis
Születő s húnyó lelkek
Égi körökbe kevertek
Álom ez mind és oly reális

Éji vándora földi tájnak
Ki egészen mást keres, kutat
Virághoz omlik s nézi
Az alkony csöndben vérzi
S lobbantja el a visszautat

És itt marad, mert vonzza teste
Akác a zúgó vizek partján
Gondol a sok-sok könyvbe rótt
Okos mondatra (többje holt)
És nem születik semmi ajkán

Hát, ti tudnátok, hét csillagok
Ember titkát és asszonyét itt?
Egymásba róva régen
Fölsír bennünk az Éden
És megmarad mit Isten épít

Zeteváralja, 2006. aug. 18.