[Látó, 2009. július]

„Mindenütt rossz, otthon legrosszabb”
(Babits Mihály)

Csak imetten most már illenék,
de újra átfordul a kerék,
és újra elindul a hajó,
a világ már alig hallható,
mit látok, már régen nézhetetlen,
így tengeni bölcs kegyelemben,
annyi széppel, mi bűnben fogant,
drágakőhöz rézfoglalat,
szellemlánghoz görnyedő testtel,
kínhoz is hallgatással tesztel,
örömódához feltűnő zajon,
akár a fel- és lebukó napom,
mi egyforma, míg nincsen árnyék,
csak imetten most már illenék.