[2020. április]

---

a dűlőutak már csak műtéti hegek
nincs szavunk a megtorpanó csöndre
a holtában viszontlátott tanyára
a gémeskútra feszített fohászra
a bicegő hepehupákra
amelyek kitartóan őrizték emlékeinket
de nem engedhetjük hamis kegyelettel
kioltani ösztöneinket amelyek még
elővarázsolják a gyermeki
melegséget… a közénk feszülő
remegés térdre kényszerít
de már minden odébb rúgott kő illúzió