[2017. december]

---

Cyllene ura gyors szárnyakon érkezik,
jóspálcája suhint, felröpülünk kihűlt
    csillagképekig – értem
      Astraeám ragyogóbban ég.
S bár nékem sose mért Melpomené babért,
fénylő Aether ölel, mint hazatért fiát:
    értem csillagot ejt, gyújt,
      tékozló apaként fogad…

Nézz föl, Doria, nézz föl, Licinilla, majd
értem néha nagy ég lángmagasába – fönt
    nappal s éjszaka fátyla
      rezzent kék ragyogást, közönyt.