[2016. március]
Ébrenlét démona hajtja az álmot
Messzire tőled, tőlünk és tőlem.
Égről a holdat űzi, takarja,
S viharba esve, sikoltva dörren:
Mi lesz, ha mégis elalszunk, s reggel
Rom, csupa rom a város, és varjak,
Boldogan dülledő, aljas szemekkel
Szép koponyánkból szemet kaparnak?
Média jósol s mind, aki pénzért,
Félvállról él csak s manipulál.
Maradandóbb a gyémántnál s ércnél:
Perverz a tett, és Nietzsche szerint,
Kiüresít a mai morál…
Lassúdad égre kúszik a Nap,
S hű kutyaként a csontjaink nyalja.
De húsunk a régi és egymásba omlik:
Sosem a Párka – az Élet akarja!
Vadad, 2015. július 19.