gyere, kicsi szívem, mindjárt felérünk a metróból. meglátod, nagyon szép lesz. olyan rég szerettelek volna ide elhozni. nézd, már fel is értünk! ez itt a spanyol lépcső, olaszul úgy mondják: piazza di spagna. gondoltam, hogy a hintókat fogod észrevenni először. azok mindig itt állnak, hogy rögtön meglásd őket, ha felérsz a metróból. a turistákat viszik körbe a városban. de mi gyalog fogunk menni, mert úgy sokkal több mindent láthatunk. van kedved feljönni ezen a sok lépcsőn? onnan fentről még szebb minden. hogy ezek milyen virágok itt? azáleák. minden évben kiteszik őket ide a lépcsőre, ahogy jön a meleg, és itt maradnak egészen őszig. azon nevetek, hogy a nagypapa képtelen volt megjegyezni a nevüket, amikor itt jártunk. azuélák, azuélák – mondogatta, és hiába javította ki a nagymama százszor is, ő százegyedszer is elrontotta. aztán amikor hazamentünk, a nagymama direkt vett neki egy cseréppel otthonra, de nagypapa így sem tudta soha megtanulni.
fel is értünk, nézz körül! ugye milyen szép? mutatom neked, merre fogunk továbbmenni. mert a következő hely még talán ennél is gyönyörűbb lesz. igyál egy kortyot, meleg van, és menjünk tovább, mert még sok dolgot szeretnénk ma megnézni. mikor voltam itt először? középiskolás koromban. látod, te még csak ovis vagy, és már eljutottál ide. azért ez jó dolog, ugye? aztán később voltam itt a nagypapáékkal is, és utána apával is. az is régen volt, te még meg sem születtél.
fogd meg a kezem, mindjárt odaérünk. nagyon szeretem ezt a kis utcát. ha megállunk egy pillanatra, és csendben maradsz, akkor hallhatod a sok ember hangját a téren. ott mindig rengetegen vannak, figyelnünk kell rá, nehogy elvessz. én már érzem is a víz illatát. igen, igen, tudom, hogy uszodaszag. sajnálom, hogy abba kellett hagynod az úszást, de ha egyszer féltél a bácsitól, aki tanította, akkor semmi értelme nincsen. azt gondolod, hogy hangosan kiabált? na, majd figyelj csak, micsoda zsivaj lesz itt a szökőkútnál! az úszós bácsi kutyafüle ehhez képest. ugye, mondtam? fontana di trevi a neve, az egyik leghíresebb szökőkút a világon. nem, nem lehet belemenni. egyszer valaki megtette, de az csak egy film kedvéért volt. viszont tudod, mit mondanak? hogy ha beledobsz egy pénzt, akkor visszatérhetsz még ide. én mindig beledobtam, ahányszor csak itt jártam, és látod, megint itt vagyok. gyere, adok egyet neked is, dobjuk be együtt! és akkor talán együtt jöhetünk vissza megint. te inkább a balatonhoz mennél? vicces vagy.
persze, apa is dobott be pénzt, amikor itt jártunk. hogy akkor most miért nem jött? sok munkája van. de este felhívhatod a szállodából, ha szeretnéd. viszont képzeld, akkor is itt voltunk, amikor rájöttem, hogy te a pocakomban vagy. épp ezen a környéken sétáltunk, amikor rászállt egy pillangó a táskámra. nagyon csodálkoztam, mert itt benn a város közepén sosem láttam még ilyet. levegőt is alig mertem venni. csak álltunk apával, és néztük a pillangót a táskán. percekig tartott, mire továbbrepült. azt gondolod, hogy te voltál? én is azt gondolom. így jelezted, hogy itt vagy. aztán, amikor hazaértünk, akkor elmentem a doktor nénihez, és úgy lett, ahogy a pillangó mondta. most pedig tényleg itt vagy velem.
fagyi? tudom, hogy megígértem. csináljuk úgy, hogy előtte mutatok még neked valamit, aztán utána fagyizunk. nem, ez nem palota, hanem templom. pantheonnak hívják, és nagyon különleges. látod, hogy az oszlopok mögött kör alakú? rögtön gondolhattam volna, hogy szerinted inkább tortára hasonlít. édesszájú vagy, mint én. apa morcos is miatta, mert azt mondja, mindig keksszel tömlek. pedig csak úgy reggelizünk, mint az igazi olaszok. ők sem esznek rántottát. na mindegy, hagyjuk is. most itt vagyunk, és azt eszünk, amihez kedvünk van. menjünk inkább be. nézd, lyukas a teteje! képzeld, hogy amikor esik az eső, az mind beesik ide. most nyugodtan aláállhatsz, süt a nap. nem, dehogy jön pont egy meteor, hogy tud ilyen eszedbe jutni? annyiszor voltam már itt, és még sosem gondoltam arra, hogy pont rám esik egy meteor a pantheonban. erre jösz te… azt hiszem, tényleg itt az ideje annak a fagyinak.
cioccolato e fragola, per favore! tessék, két gombóc. most már lesz erőd tovább sétálni, ugye? hát, ha gondolod, akkor elmondhatod apának, hogy ettél fagyit. bár én óvatos lennék ezzel. nem, dehogyis, nem ezen vesztünk össze a múlt héten. magyarországon még hideg van, nem is ettél fagyit. hogy akkor min? nem fontos. valamiben nem értettünk egyet. de sajnálom, hogy hallottad, és tényleg nagyon kedves volt, hogy ki akartál békíteni minket. az oviban is így csinálja az óvó néni, ha veszekedtek? bár gondolom, ő nem dobol közben. jól van, vicceltem. tudom, hogy azért doboltál, hogy abbahagyjuk és rád figyeljünk. te, kis békebíró, hadd öleljelek meg!
amíg eszegeted, majd lassabban sétálunk. megnézheted az összes kirakatot. az? hűtőmágnes. menjünk közelebb. de ne fogj meg mindent, pláne ne maszatos kézzel. a citromsárga? limoncello a neve. citromos likőr. nem, nem ilyet szoktam inni. az bor, amire te gondolsz. dehogy ihatsz, nem gyereknek való. azért isznak ilyet a felnőttek, mert finom. bár én nem szeretem annyira. akkor miért iszom ilyet este fürdés után? hogy jobban tudjak aludni éjszaka. te napközben a játszótéren elfáradsz, és jól tudsz aludni. nekem nehezebben megy. oké, legközelebb lehet, hogy kipróbálom a játszóteret én is. ha azt mondod, hogy működik…
na nézd, mindjárt odaérünk. először átmegyünk itt a folyón. tevere a neve, ez pedig az angyalhíd és a túloldalon a legeslegkülönlegesebb hely rómában: az angyalvár. megvesszük a belépőjegyeket, és felmegyünk egészen a legtetejéig. onnan majd belátjuk a várost. megmutatom neked, honnan jöttünk, és megnézzük az angyalt fenn a tetőn. el szoktam jönni beszélgetni vele, amikor itt járok. megismerted a szobrot? igen, van róla kép a szobámban. a szép virágos keretben. azt még apától kaptam, direkt annak a fotónak. mert tudta, hogy mennyire szeretem. hogy mit mondott neked? hülyék, akik az angyalokban hisznek? na, szuper. már neked is kezdi. mindegy, nem számít, gyere, mindjárt kiérünk a tetőre, és megláthatod magad is.
mihály arkangyal a neve. megvéd minket a rossz dolgoktól. üljünk le itt fenn a padra egy kicsit. tudom, hogy háttal ülök a városnak. te nézz csak nyugodtan arrafelé, ha gondolod. én szeretek ilyenkor az angyal felé fordulni. bújj ide hozzám! de előbb tegyük fel a sapkádat, mert fúj a szél. az előbb azt mondtam, hogy ez az angyal megvéd minket a rossz dolgoktól. de sajnos nem mindegyiktől tud megvédeni még ő sem. ilyenkor csak azt lehet kérni tőle, hogy kevésbé legyenek rosszak. muszáj elmondanom neked valamit. és aztán majd, ha úgy érzed, megkérjük az angyalt, hogy segítsen. ha innen hazamegyünk, te meg én elköltözünk máshova. nem, apa nem jön. külön fogunk lakni. egész pontosan: apa meg én külön fogunk válni… na, ne sírj, kicsi szívem, minden rendben lesz!