[2011. május]

még csak el sem búcsúzott
pár sort se hagyva ment el
teljesen egyedül maradtam

mint egy kisúrolt bél melyet
egy nap halállal töltenek
rosszabbul nem is járhattam volna

most mihez kezdek írnokságon
kívül nem értek semmihez
nemcsak a legjobb barátom volt
őrangyalom is egyben jól
tudom a költő nem hal meg
egyszerűen fölszáll a köddel

mit se tehetek ellene
hogy részem lett volna benne
nem hiszem szégyellnivalóm

nincs semmi olyat nem követtem el
tavam nád nőtte be nem akarok
meghalni még élni szeretnék

ötven együtt eltöltött év
hány napra évre lesz elég
összehívom anélkül hogy konzultálnék

föloszlatom az én társaságot
máris élénkebben figyelek
merre induljak hova lépjek