[Látó, 2010. február]

Bejártuk Rómát keresztül-kasul,
és belenéztünk a kőrozsdás múltba,
majd dobtunk aprópénzt a Trevi-kútba,
s láttuk, amint a sorsunk vízbe hull,

mert visszajövünk, így a babona,
s tapsolt Balázs, hogy egyszer visszatérünk,
és együtt ismét csak a múltba nézünk,
kérdeztük később: jövőben hova,

merre mehetnénk? Hát ugyanoda,
hiszen bedobtuk már a Trevi-kútba,
hogy vissza fogunk térni ide újra,

akkor pedig? Ragyog gyér tejfoga,
ahogy kacag, látszik rajta, hogy boldog!
Miért ne válthatná be ő a sorsot?