[2014. július]



Elmúlt ez is. És megy tovább a játék,
kalap, mosoly, dohányfekete szív,
a macskák közt egy farkas, kéjes vendég.
Szerelmes holdad néha visszahív.

És itt is voltál szédelgő, kegyetlen,
úgy tűnik, eddig leghosszabb utad,
hol még több démon bukkant föl, mint régen,
jöttek, hogy lépted visszhangot fakaszt.

Nem lettél hős, csak többszörösen bűnös,
de ilyenkor találsz mindig haza,
mikor már bőszen sötétséget köpködsz,
míg élvez benned a halál fasza.

Kereszted lett a szűkös Hársfa utca,
és viharod a nyár, egy gondolat,
hogy kimerészkedj végre a szabadba:
letapostad a Rákóczi utat.

Indulhatsz hát. Huszadszor megtanultad,
hogy elengedd, ami még hátravan,
hogy ne parázz, ha megint egyedül vagy,
csak hamvaidban ébredsz, madaram.

2012. október