[2011. március]

Marosvásárhely bezzeg nem Marokkó,
ám szülőföldnek kellőképpen döngölt,
mert így épült flekkenre szent barokk, ó,
míg verbunkósra heavy metal bömbölt.

De mennyit érhet, ember, egy marok szó?
Somostetőn egy szaftos marhapörkölt!
S a délután is ultis, eltarokkzó –
vagy háziszőttes, hő torokkal hörpölt…

Oly hosszas itt az élet, mintha volna –
a csillagokra rátapad az ég,
álmodni kezd a káposztásfazék,

könnyes szemekre vágyik már a torma,
s nejek zokognak elszállt férjekért,
kiknek haláltusája véget ért…