Hiába ordítsz, míg be nem rekedsz:
az istenek nem hallják meg soha,
a Földön régtől nincs többé csoda,
zárkáról nem pattan le a retesz,

elég egy zápor, átszakad a gát,
elviszi házad árvíz vagy adó,
betemet a hegyomlás vagy a hó,
a kis nyugdíjas felköti magát,

téged dézsmál az üzér és hekus,
kapitalista és politikus,
az ég és föld egyformán megtagad,

ha vízbe nem fúlsz, tűzben meg nem égsz,
még ott a bank, az Eboli, az Aids –
habár rekedtre ordítod magad.