[2018. MÁJUS]



Adtál-e vért, ó, hány infúzióra
telik tekintetedből még foton,
hogy megolvadjon jégcsap csontvelője
lélekmeleggel mérhető fokon?

Vigasztaltad-e, hogyha gyehennában
gyógyírra várt derengő arcú, asztmás,
a szíveden villámló vérerekként
görcsölve összerándul-e mulasztás?

Rebbentettél-e álmot Sztüx vizéig,
átázott szárnyú didergő hitet,
melyet Kharón pár érméért cserében
odaát a pára parton kitett?

Morogsz-e mindig rád omló egekre,
mert szíven döfköd dölyfös űrszemét,
ha szemedben a szálkát is meglátja,
de gerenda nem bántja Úr szemét,

ki csak hallgat és végzi végzeted,
ám minden tettek bűne a tiéd,
kérdezgethetsz kicsit még összevissza,

míg kölcsönadja néha az igét.