[2018. MÁJUS]
Adtál-e vért, ó, hány infúzióra
telik tekintetedből még foton,
hogy megolvadjon jégcsap csontvelője
lélekmeleggel mérhető fokon?
Vigasztaltad-e, hogyha gyehennában
gyógyírra várt derengő arcú, asztmás,
a szíveden villámló vérerekként
görcsölve összerándul-e mulasztás?
Rebbentettél-e álmot Sztüx vizéig,
átázott szárnyú didergő hitet,
melyet Kharón pár érméért cserében
odaát a pára parton kitett?
Morogsz-e mindig rád omló egekre,
mert szíven döfköd dölyfös űrszemét,
ha szemedben a szálkát is meglátja,
de gerenda nem bántja Úr szemét,
ki csak hallgat és végzi végzeted,
ám minden tettek bűne a tiéd,
kérdezgethetsz kicsit még összevissza,
míg kölcsönadja néha az igét.