(madárcsivit)

„A vers: a hazátlan haza…
A remény reménye. Minden…”
(Juhász F.: Tutaj a Tűzözönön. 1988.)

leányom le nem írt szava
hozzám küldött sóhaja
tizenéveinek összes titka
félelemfalba burkolt fantázia
a lét megszorult könnye
elhallgatott igazság mágnese
könnycseppekkel táplálkozó
madárcsivit összekuszált fészek
lebetonozott puhasága

énemből letört gallyacska

megfejthetetlen ősi rejtvény
az összes létező kitüntetés
hasonlataink csigaháza
törhetetlen porcelánakarat
feloldozhatatlan felelősségremény
látlelet a mindenség szívéről
az álom izzó ábrándja
örök kétség a jóról
fenyegető vádirat a rosszról

elsatírozott vázlat a viszonyokról

szédítő zuhanás a folyamatosság felé
a béke ágyúdöreje
felesleges paktumok üzenete
öröm virágválsága
jól irányzott illanat
felszakadt dimenziók döbbenete
lézerfotó ezüstmosolya
szavazat az összeférhetetlenségről
fegyelmezett csillaghullás
gyémántörökség felértékelhetetlen darabja

le nem írt leányom szava…