[2021. április]


Vıˉtolu g‘imene: Bude¯l¸a dziesma (Pa kaˉdu trauslu pavedienu, 2009)


Jöttek a szelek és jártak körbe, körüljárják a dolgokat, miközben felkapják, írtam egy papírra, aztán jöttek a szelek, és jártak körbe, felkapták a dolgokat, miközben körüljárták őket, és a papír is dolog volt, vitték a szelek, és tették le a vízre, mert víz volt itt, körbe.
Ment a papír a vízen, és hullámzott a hullámain, írtam egy másik papírra, de elsüllyedt közben, és amikor írtam volna, hogy elsüllyedt, jöttek a szelek, és felkapták ezt a másik papírt, amelyikre írtam, és tették le a vízre, az meg ment a vízen, hullámzott és süllyedt.
Hullámoztak a hullámok, járkáltak a szelek, én meg nem írtam fel egy papírra se semmit, hogy hátha te fonnál fonalat vagy szőnél szövetet, de nem találtunk semmit, amiből készülhetne ilyen, minden a szélen meg a vízen, itt nem kell takarítani,
ha jönnének, mondanák, hogy ni, milyen szépen kitakarítottunk, látják ám, naigen, mi ki, sőt, ezért jönnének, vagy ezért jönnének a szelek, vagy ezért a körbe, a dolgok, a felkap, a hullám, a süllyed, még akkor is, ha soha senki nem jönne,
főleg ezek nem, akik mondanák, hogy ni, milyen szépen, naigen, miközben mi nem, csak jöttek a szelek, és elvitték és letették, vagyishogy, durva szövésű vászon és néhány gombolyag sárga fonal.
Meg másik papírok, amikre nem írtam, csak így itt lettek, mert jöttek szelek és letették, amit körben találtak, elolvasás nélkül, toboz, fakéreg, dió­héj, te meg szőnél a fonálból, vagy hogy közösen szőnénk, mármint hárman, neki, valami pólyaféleséget vagy takarót.
Hidegeket tesz ide a szél, árnyékot, teszi egymásra sorban, főleg a hidegnek a hideg árnyékait, azoktól fázunk a legjobban, szövöd, szerencsére gondol a szél ránk, tesz ide még zöld fonalat, türkizt, lilát, meg olyan egészen ezüstfenyő színűt,
meg az erdei fenyő friss hajtásainak színében is talál, szövöm, jönnek a szelek, és jönnek a hullámok, szerencsére a hullámok nem tesznek ide semmit, főleg, hogy a hullámok is hidegek, még a levegő is hideg fölöttük, írják, akkor pedig fázni fog.
Most is azért fázunk, mert fázik, az elsüllyedt papírok meg az úszók meg már hidegek és olvashatatlanok, és csak itt fáznának, ha kijönnének, és hullámosak, és vizesek, és ha megszáradnak is hullámosak, beléjük rajzolódik a hullám.
A szél nem szelezi össze így a dolgokat, csak kicsit gyűröget, göröngyöl, mert bucskáznak a dolgok, amiket felkap, keresztül-kasul buknak azokon a dolgokon, amiket nem, azokat nem is gyűrik, azok ugyanúgy csak ott maradnak.
Nagy és nehéz dolgoknak kellene lenni, de nem kellene, és a hidegen még az se segít, a szél még a tüzet is felkapja és elviszi, nagy és nehéz lesz a takaró, de kicsi és könnyű lesz, mégse kap fel a szél, csak kicsit hullámoz, gyűri a hajat, a ruhát, a meleget.