[2021. január]

---

(1)
az óceán közepébe
sok ezer éve szobrokat építettek
nem faragtak nekik
testet hogy megtörjön
kezeket és lábakat
melyekbe szögeket verhessenek

aztán idegenek érkeztek
először csak gyönyörködtek
majd kivágták az összes fát
a szobrokat a tengerbe gurították
végül csupasz föld maradt
az óceán közepén

(2)
ahogy körmöddel
felpiszkálod a tojás héját
bőröd felszakad
mielőtt az első csepp vér kiserken
ereid márvánnyá keményednek
tested hófehér és sziklamerev
szigetet képzelsz magad köré
szobrászra vársz
aki lefaragja végtagjaid
biztos kezekre
vésőre

valakinek egyszer akkor is oda kell adnod magad
ha nem akarod
remélve hogy a belőled kivágott darabokat
a tengerbe hajítja
felületüket hullámok csiszolják simára
így lehetsz egy sziget alapköve