[2018. március]
Gyarmathy János szobraira
Tetőtől talpig bronzból van a testünk,
kívül-belül ugyanaz, semmi más,
s ha megtaláljuk bent, amit kerestünk,
annyit jelent csak, hogy gyári hibás
az ember, s belekerült valami
idegen tárgy, afféle szennyeződés,
vagy Noé hírhozó galambjai,
üvegpohár, cipó, börtönrács, tőrkés,
míg függőón leng bennünk, mint a szív,
bronz küszködik mindenfelé a bronzzal,
bronz-angyalt küld az Úr, bronz-lábnyomokkal,
és mint elrontott példányt, visszahív
majd engem is, s még dolgozik a bronzon,
hogy egyszer ismét forgalomba hozzon.