[2020. június]
a gőzös olyan volt, mint egy emeletes, úszó fa-
ház, egy széles és lapos vasteknő tetején, melynek mind-
össze három láb volt a merülési mélysége, hogy könnyebben fel
tudjon úszni az egyenetlen medrű Szamoson. kétoldalt egy-
egy lapátkerék hajtotta, amit fafűtéses kazán táplált.
az alsó fedélzetén, majdnem a víz színével egy magasságban
a gőzgépei, a konyhái, a színészlakásai parkoltak,
valamint a baromfiaknak
elkerített nagy fedélzeti rész, ahová a legénység akasztotta ki
függőágyait, alul-fölül, összevissza, ki hová fért.
az emeleten volt a parancsnoki kabin, a kapitány és a tisztek
odúi, egy társalgó és egy ebédlő, ahová a rangosabb utasokat
legalább egy alkalommal meghívták teázni.
a fedélzet szájából szűk torok vezette le a fényt a gőzös
gyomrában őrzött díszletekig.
kizárólag újholdkor a Janovics matrózai embernagyságú
filmszalagokat tekertek fel a két oldalsó lapátkerékre,
és a gőzös egy pillanatra megforgatta a Szamos lágy tajtékú
előhívófolyadékában a filmet.