A dobbanás lázálmában hever.
Üresen ásít. Kifosztott világ
hangjai a vér áramkörében.
Ablakokon kinyílott jégvirág

elhullatja szirmait. A hóban
apró lábnyomok, macskáé talán.
A repedések hasadékában
jég feszít. Kietlenség gömb-falán

a becsapódott csend tágul egyre,
mint fényforrás közeledtén árnyék.
Ág-borostákat pamacsol a hó,
borotvaél hideg, tükör az ég.