Lepattintom magamról ezt a nőt határozod el végre Sötétedés óta issza a pálinkámat meg a fröccseimet olykor közönséges olykor meg gügyög akár a copfos szűzlányok mise előtt Pedig benne van már a korban persze még nem annyira Megvan harmincas is nappali fényben De sehogy sem tudod kitalálni a lepattintás módját Addig semmiképpen nem megy míg minden második mondatát ugyanazzal a kérdéssel kezdi: Emlékszel? Mintha lettek volna közös emlékeitek lehetett volna közös történetetek A nevekre ő sem emlékszik pedig nem lehetett olyan régen a harmincból legfeljebb tizenöt a hasznos év amikor az emlékképek megképződhetnek Emlékszem válaszolgatsz szórakozottan a kérdésekre a krakélerek nyugalmával aki kiszagolta hogy a kérdésre soha nem várja meg a választ Sőt egyáltalán nem vár választ És veszettül nem emlékszel az égvilágon semmire Az az érzésed ha lehetett volna közös múltatok akkor se lennének közös történeteitek Így emlékeid nem mozdulnak el egy nagyon múlt idejű origótól Azt sem tudod honnan maradt rád a nő Még a nevét sem jegyezted meg Talán valami társasággal kezdődött az egész aztán elszivárgott mellőletek mindenki Volt már jobb is kacsint rád a pincérnő amikor kihozza a következő kört Te is megvoltál sziszeged vissza neki Na látod mondtam hogy volt már jobb Vajon hányadik emlékszel-nél tart a nő töprengsz Dobnom kell egy sárgát próbálod lazára venni a menekülés első stációját Hát menj és dobjál egy sárgát Elindulsz kifelé Pár lépést teszel amikor megszólal Emlékszel amikor először megcsókoltál csupa ragacs volt a kezed a verejtéktől és szégyellted ezt még sírtál is én meg letörölgettem a könnyeidet valami nálam hagyott férfizsebkendővel A mosdóban kigombolkozol és döbbenten veszed észre hogy csupa ragacs a kezed Megszédülsz megkapaszkodsz a nyitott ablak szárnyába és sokáig csak mély levegő után kapkodsz Lassan tántorogsz vissza az asztalhoz lehuppansz mellé kérdőn néz rád nem kíváncsian sokkal inkább fáradtan várakozón Emlékszel bukik ki belőled a kérdés nem nézve rá nem nézve senkire a nő előre- ejti a fejét egy pillanatra azután hangos zokogásban tör ki
