[Látó, 2009. október]

Szereplők

Bárczás Viktor
Balog Zsuzsanna
Ádám bácsi
Pincér

Kávézó. Egy férfi újságokkal telezsúfolt asztalnál ül, filctollával karikázgat az újságokban. Néha felnéz, az ajtó felé pillant.
Viktor: Két kávé tejjel!
Pincér: Nem adod fel soha? Legalább az egyiket ne kérd ki előre! Tiszta pénzpazarlás! Ha mégiscsak megérkezik valaki, (amire még nem volt példa), pillanatok alatt kihozom!
Viktor (nyomatékosan): Két kávé.
Pincér: Jól van, jól. Az is baj, ha az ember jót akar. Ne engem baszogass, hogy nem vagy képes összeszedni már egy nőt. A rohadt újságaid mellett fogsz megöregedni!
 Viktor szúrósan felnéz az újságokból.
Pincér: Különben meg mit érdekel engem a te nyomorúságod. Azt se bánom, ha a gatyád is rámegy a kávéidra.
 Elmegy. Viktor ismét belemerül az újságokba. Nyílik az ajtó. Hirtelen felkapja a fejét. De csak Ádám bácsi az, a szabó, aki reggeli adagjáért jön. Viktor próbálja játszani, hogy nem vette észre, de Ádám bácsi egyenesen feléje tart.
Ádám bácsi: Jó reggelt, fiam! Még mindig semmi? Ejj, ejj... Ha az én fiamnak is ennyi ambíciója lett volna... most nem tragacsok alatt bujkálna... Na, add ide azt a Valóságot! Lám, megint mennyi hazugsággal van tele!
 Viktor mérgesen odanyújtja, s az öreg kérdezés nélkül leereszkedik mellé.
Ádám bácsi (olvas): „Gyurcsány Ferenc lemond pártelnöki pozíciójáról" – a nyavalyás... ideje is – „Föld Órája" – ez meg milyen új kütyü megint?
Pincér (hozza a két kávét és Ádám bácsi fél deci rumját): Az egy klímavédő akció, Ádám bácsi, szerte a világon lekapcsolják az emberek a villanyt egy órára.

 Megint nyílik az ajtó. Viktor odanéz. Egy barna hajú, csinos, finom kis nyári ruhát viselő nő lép be az ajtón. Szétnéz. Találkozik a tekintetük. A nő kiválasztja a legeldugottabb asztalt. Leül.
Pincér: Mit hozhatok?
Nő: Egy kávét. (Mosoly jelenik meg arcán) Nem is. Két kávét tejjel!
Pincér: Egy kávé két tejjel!? Nem így gondolta?
Nő: Nem. Jól mondtam. Hozzon csak két kávét tejjel.
 Elővesz egy kis tükröt táskájából, megigazítja a haját.
Ádám bácsi: „A só boldoggá tesz." Mondtam én a doktornak, hogy vérnyomás ide vagy oda, nem lehet só nélkül élni. Nemhiába tartja a szólás, hogy az élet sója… (Pohara után nyúl) vagy az élet rumja? (Jót nevet ezen egyedül. Viktor a pincérre néz. Az nyugalomra inti. Pár perc csend után ismét megszólal az öreg) Na, még meddig emelik a bagó árát? A nyavalya rontsa ki az egészet. Jobb is, ha megyek, mielőtt még gutaütést kapok ettől a sok disznóságtól. Jobb lenne, fiam, ha te se bújnád annyit őket, inkább elindulnál keresni egy jó menyecskét a házhoz. (A nő mellett halad el) Kezeit csókolom, szép hölgy!
Pincér (kiviszi a két kávét a nőnek): Parancsoljon, hölgyem! Egészségére, (Zavarodottan) egészségükre!
Pincér (Viktorhoz): Na, már ketten vagytok! Annak a nőnek sem elég egy kávé!
 Viktor a nő asztalára néz, meglátja a két kávét, összerezzen. A nőt nézi. Hosszú percek telnek el. Végre elindul felé. Megáll az nő asztala mellett.
Nő: Vár Rád egy kávé!?! (Viktor hallgat. A nő zavarba jön. Mentegetőzni kezd.) Várok valakit!
 Viktor feleszmél végre. Megfordul, elveszi asztaláról a két kávét, és átviszi a nőhöz. Mutatja, majd leül. Mindkettejük előtt két-két kávé. Zavart csend.
Viktor: Bárczás Viktor. (Kezet nyújt)
Nő: Kovács Mercédesz Seherezádé. (Kezet fognak) Csak vicceltem. Balog Zsuzsanna. Kíváncsi voltam, mit szól a Mercédeszhez. Érdekel a nevek világa, a névmisztika. (Viktor értetlenül nézi) Tudja, hogy nem véletlen, milyen nevet viselünk. Az én nevem például héber eredetű, jelentése ’liliom’. Szép, mi? (Zavart csend) Maga biztosan egy örök nyertes!
Viktor: Én? Miért lennék? (Idegesen a kávéja után nyúl)
Zsuzsanna: Hát a neve... Viktor. Victoria=győzelem szóból. Győző, győztes. Biztos minden nőt levesz a lábáról. A társkeresők Casanovája! Igaz is, miért van szüksége társkeresőre? Ilyen névvel?
Viktor: S kegyednek, ilyen szemekkel?
Zsuzsanna (zavarba jön, lesüti szemét): Ez az első. A barátnőm vett rá. (Kínos csend) De maga profi.
Viktor: Honnan gondolja?
Zsuzsanna (a férfi asztalára mutat): Ennyi újsággal.
 Viktor nem válaszol.
Zsuzsanna: Ahhoz képest elég gagyi a jeligéje!
Viktor: Nem tegezhetnénk egymást? Talán úgy könnyebb lenne!
Zsuzsanna: De. Elég gagyi a jeligéd. Buknak rá?
Viktor: Te vagy az első.
Zsuzsanna (zavarában): Ki kell mennem a mosdóba. (Felemeli táskáját, leesik a tükör, elindul, hogy felvegye, de a férfi gyorsabb, félúton találkozik a tekintetük, a nő megijed, elmegy)
 Viktor átrohan a másik asztalhoz, összeszedi az újságokat, belegyűri a szemétbe.
Zsuzsanna (visszajön, az asztalon fekvő tükörre néz): Köszönöm. Mit gondolsz, még van remény? (Számlálgatni kezdi a darabokat) 1, 2, 3, 4, …
Viktor: Van estére két jegyem a színházba. Velem tartasz?
Zsuzsanna (viccesen): „Vár rád egy színházjegy?"
 Viktor egy húzással megissza második kávéját is. Láthatóan bántja, hogy nem veszi komolyan a lány. Feláll.
Viktor: A vendégem voltál. (Elindul a pult felé. A filctolla az asztalon marad)
Zsuzsanna: Nem gondoltam komolyan… (Folytatná, de Viktor nem fordul meg. Vár egy kicsit, aztán ír valamit, majd elmegy)
 Viktor (megvárja, míg elmegy, majd visszamegy a filctolla után. Az asztalon az összetört tükör, rajta írás): „Vár rád egy lány."