[2022. február]

mutatkozni jártunk csak oda
átfesteni a torzóban maradt színeket
az összeakadt nyelv s a háborgó ideg
lettek az örökös díszletek
kutyák szűköltek a kerítés mögött
ahonnan Isten még időben megszökött
az akarat azóta átcsúszott áldozatba
s nincs többé jelen idő
csak fájdalom és félelem
átélni Isten egyetlen villanást
enged csupán
a halál előtti utolsó fényeket
azt mondtad az a perc
a leghosszabb mind között
években méri az emlékezet
mégis megszökik
retinád megvakul elnyel a gépezet
örök szomjúságban tart
s már nem mondhatsz ítéletet
hisz folyton összetéveszted a véggel
a kezdetet