[2022. április]

Délután háromkor Theo megint felhívta. Húsz percet beszéltek. Theo azt mondta utána, hogy ilyen pocsék állapotban még nem látta, hogy igazán nehezére esett vele a beszéd. Nem értettem. Mi esett neki nehezére. Nehéz volt hallgatnia a másikat, vagy nehéz volt megszólalnia. Vagy mindkettő. És egyáltalán, Misi miért halogatja a kórházat.
Misi nagyon tud szenvedni. Hullámokban tör rá a fájdalom. Fájdalomhullám. Nem érzelmi, gondolom, fizikai. Mióta ismerem, baja van. Öt éve találkoztam vele először. Huszonöt centis medállal a nyakában. A medál nélkül is feltűnő jelenségnek számított volna. Színes egyéniség, így szokás mondani, színes minden tekintetben. Repülőgép-makett. Nem értettem, miért visel valaki egy huszonöt centiméteres repülőgép-makettet a nyakában. Misi, mi ez az utasszállító a mellkasodon? Egy közös barátunkkal érkezett, Ervinnel. Ervinnek az egyik lába műláb, combközéptől lefelé. Ez nagyon nem zavarja, csak amikor elhagyja, mert valahogy lecsatolódott, mondjuk a Sziget Fesztiválon vagy máshol. Egész este pókereztünk Azóiá­ban. Azóia portugál falu a Cabo de Rocán. Hat napig pókereztünk, minden este. Aztán hazarepültek. Nagyon nem bántam, mert az utolsó partiban már a kosztpénz volt a tét.
Egy hónappal ezelőtt megint kockapóker. Nem akartam menni, Theó­val három napja alig beszéltünk, pontosabban nem szólt hozzám. Theo nagyon nem akarta, hogy menjek, egyáltalán nem akarta. Ervin és Misi a telefonban erősködtek, hogy mindenképpen jönnöm kell, mert úgyis mindjárt repülök vissza Portugáliába, és akkor megint nem látnak egy darabig, úgyhogy mindenképpen jöjjek. És Misi megint istenit főzött, nagyon finom, ennem kell belőle, hogy Theóval ne foglalkozzak, majd megnyugszik. És majd úgyis iszunk. Egy óra késéssel érkeztem. Az asztalnál ültek, kockáztak. A konyhapulton báránysült tepsiben. A földön két üres pezsgősüveg. Nagyon bátor vagy, mondja Ervin, mégiscsak átmerészkedtél. Nem értem, ti hívtatok, nem? Én nem, veti közbe Theó, csak ezek ketten. Jól van, hagyd már nyugton!, itt van, mert a barátai hívták. Misi tányért hoz, megölel, jó látni téged. Persze, bátor, erről híres, mondja röhögve Theó. És azt is, hogy jó lenne, ha folytatnák a játékot, és hogy igazán abbahagyhatná már ez a két fasz a csalást. Nem is csalunk, csak nehéz veszíteni, nem igaz, Theo. Látom, Misi, nagy a szád, most, hogy megérkezett a feleségem. Kockázunk. Ervin újabb üveg pezsgőt bont, hogy van a mi írónőnk, kérdezi. Mert ugye van ez a könyv meg hírnév, könnyen elvész a figyelem a szeretteinkről. Nem tudom, milyen hírnévről beszélsz, idegesen mosolygok. Meg, hogy most fut a szekér, folytatja. Egyáltalán nem fut a szekér. Mire vagy kíváncsi, Ervin?, már egyáltalán nem mosolygok. Misi megsimítja a hátam, ne is foglalkozz ezzel a két hülyével. Egyél még. Képzeld, a héten megint felvettem a sapkát, csak egy kicsit vékony. Na, majd kötök neked egy vastagabbat. Az nagyon jó lesz, Verocskám. Ervin, ha tényleg tudni szeretnéd, hogy mi van, akkor kérdezd meg… ki következik? Kérdezd meg Theót, ő tudja, mi van, én nem. Én csak sejtem. Mióta Pesten vagyok, nem szól hozzám... Misi, hányszor dobsz már? Theó, nyugi, ez még csak a második. Aha, Ervin, te is láttad, már háromszor dobott. Hagyd, hagy nyerjen az öreg. Theó elneveti magát, de továbbra is türelmetlenül kommentál. Aztán rám vigyorog, tudjátok, óriási problémái vannak az írónőnek, még mindig nincs kritika a könyvéről, meg nem jön az ihlet, nekem meg pont meghalt a nagymamám, te meg pont elutazol, pont magamra hagysz. Ezt már nekem mondja. Misi, én jövök, mi hiányzik még? Verocska, két pár, nagysor, kissor, kispóker, nagypóker, három egyforma, sorolja az előre megvonalazott táblázatból. Na, de, hogy vagy, mesélj. Misi elégedetten nyújtózik, hát képzeld, egészen jól, pár napja nem fáj semmim, pedig a gyogyikat sem szedem… Mi lenne, ha a játékra koncentrálnánk. Theo már, nyugalom, beszélgetünk, nem látod?, hagyd a feleséged. Kijön a kettes, a hármas, két négyes, meg a hatos. Misi, mi hiányzik még? Két pár, nagysor… Minek vetted fel az összest?, értetlenkedik Theo. Ha csak a két négyessel dobsz újra, simán meglehetett volna a nagysor. Hagyd már őt békén, inkább add a poharad, töltök egy kis pezsgőt. Misi, nincs valami erősebb itthon? Theo, dobnál végre? Ha figyelnél, Ervin, és nem azt a hülye Youtube-ot baszkurálnád, tudnád, hogy a feleségemre várunk fél órája. Én is kaphatnék abból az erősebből?, nyújtja a poharát Ervin. Egyébként meg, rágyújt, nekünk ti vagytok az ideális pár… Adj nekem is egy szálat, Theo rágyújt. Beszéljétek meg. Mióta együtt vagytok, csak meg tudjátok beszélni. Rágyújtok. Cigarettázunk. Ervin, egyébként, jól vagytok Barbarával?, kérdezem. Tudod, ez egy állapot… Barbi-állapot, nevet Misi. Nevetünk. Vera, Theo, figyeljetek, a kommunikáció a lényeg. Barátok vagyunk, megbeszéljük, megbeszélhetjük. Nagypóker. Kijött a nagypóker, egy kézből, láttátok?, kidobtam a nagypókert. Theo, te jössz. Kiabálunk. Vagyis csak Theo kiabál, aztán már én is. Theo felé ütök. Sírok. Theo is sír. Ervinék zavartan néznek minket. Erre nem számítottak, legalábbis részemről, gondolom. Csókold már meg a feleséged, kiáltja Ervin, és ha akarjátok, akkor elmegyünk, tietek a lakás, csak dugjatok már. Persze, elmegyünk, bólogat Misi, csak azt nem tudom, hogy hova. Kurva hideg van kint, nagyon nevet. Nevetünk. Theo magához von, csókoljátok meg egymást, gyerekek, hallom Misit, Theo próbál megcsókolni. Ellököm magamtól, kirohanok az előszobába, a földön ülve sírok. Theo utánam jön, mellém ül, és elkezdünk beszélni, közben Misiék kockáznak. Háromnegyed óra múlva hazaindulunk, vagy másfél, nem tudom. Jó utat neked, drága, és aztán ne maradjatok túl sokáig ott, a nagy Lisszabonban. Misikém, egy hónap, és megint itthon vagyunk. Átölel. Szürke melegítőalsóban, fehér, hosszú ujjú pólóban, rajta halványlila kardigán, a nyakában selyemsál. Mosolyog. És a lila sapkában. Míg mi Theóval a földön megbeszéltük, akkor vehette fel, gondolom, mert Ervin kinyitotta az ablakot, hogy kicsit szellőztessen.
Ez nem makett, magyarázta, hanem amulett. Azt mondta, Dél-Amerikában lezuhant egy kisgéppel, és a roncsokból készítette magának. És azt is mondta, hogy most van rajta utoljára, majd akkor viseli megint, ha meggyógyul. A zokni egzotikus virágmintás.