Nem volt a kérdésére válasz. A köldöke

helyén a tükörsima tófelületre, amiben

nem tükröződik csak az égsáv helyett

odatolakodó figyelem fantomárnya. 

Megcsúszott

rajta a tenyér. Mintha elsimíthatná

a megrezzent semmittevés üres reflexeit,

a fejgyám nem atlaszként, inkább egy

túlságosan meghajolt faág szégyentelenségével

tartotta fejét, ahogy figyelte. Nem volt 

a mozdulatban semmi kutató vonás, egészen

magzati ívben hajolt a korong helyén

feltáruló üresség káprázatára. Nem

táplálta semmi – mégis megfeszült az összes

ligatúra. Nem Atroposz vágta, lökte

ki élni, lökte oda tükörtelen szembenézésre –

mégis Athéné pajzsa lett, ami védelem

helyett egy örök váddal szembesíti. Gorgófő 

lett a megtalált és rögtön efelejtett

eredet.