Bár csak két évvel született később, mint a legismertebb kortárs román író és költő, Mircea Cărtărescu, a „nyolcvanasok” emblematikus szerzője, az 1958-as Ioan Es. Popot kései jelentkezése miatt mégis a „kilencvenesek” nemzedékéhez sorolja a román irodalomkritika – ismételt tanúbizonyságául annak, hogy a nemzedék konstrukció, melyre a modellező irodalomtörténésznek van szüksége, s ha mégis létezik ilyesmi, tagjait sokkal inkább a megszólalás hasonlósága rokonítja, mint az életrajzi véletlen.

Ioan Es. Pop tehát 1958-ban született a Máramaros megyei Kőváralján. A nagybányai Egyetem román–angol szakán végzett 1993-ban – közben hat évig tanított a szintén máramarosi Jódon. 1994-ben debütált Ieudul fără ieşire (A kijárat nélküli Jód) című kötetével, amelyet 1996-ban a Porcec (kitalált alakmás, a Bolond Istók közelíti meg a leginkább), 1999-ben a Pantelimon 113 bis (Pantelimon 113 A), végül 2003-ban a Petrecere de pietoni (Átkelőhejehuja) követ. Köteteit több díjjal jutalmazták. Jelenleg a Ziarul Financiar című gazdasági napilap vasárnapi mellékletének szerkesztője.

Mint rendesen, a száraz adatok most sem mondanak semmit, vagy csak olyan dolgokat, amelyekből nagyon kockázatos bármilyen következtetést levonni. A magyar olvasó azonban talán ebből a néhány fordításból is megérezheti, mennyire érdekes és eredeti költő Ioan Es. Pop. Az örökös kijelentő mondatok nyomasztó rezignáltságot közvetítenek, olyan a hangulatuk, mint a többnapos esőé. A látszólag hiperrealista kopogást váratlan képek, utalások bolondítják meg, mint például az első költeményben a katalauni csatatér említése, a másodikban A holló-reminiszcencia, a harmadikban pedig a régies szóalak („elveszejtett”).

Ion Pop kolozsvári irodalomtörténész egyik kritikájában az alábbi jellemzést adta Ioan Es. Popról: „Nyilvánvaló, hogy ilyen verseket nem akárki tud írni. (…) A különféle címkékre („nyolcvanasok”, „kilencvenesek”) immár semmi szükség. Egy költő verseit olvassuk, akiről nemsokára akár azt is olvashatjuk, hogy nagy költő.”

Jómagam nem tudom, nagy-e vagy sem, de a versei biztosan szépek.