[2019. május]

---

a piac kőasztalára kifordított szőlő
ahogy még remegve őrzi a láda alakját
és már jön a darázs döngve valahonnan
ahogy bátyámat iskolába íratják
s ott a kötelező iskolaorvos
és a díszteremben zeng a hangyatánc
amelyről nem tudom még hogy grieg
ahogy az élet örökkévalósága
még jó ideig szóra sem érdemes
csak forog a kettős kartonkorong
hézagai közt a színes celofánnal
ahogy forog a fényszóró előtt
s bekövetkezik a színpad színeváltozása
s ahogy közeledünk észrevétlenül
a hálószoba vészes konnektora felé
mely szóba hozza a halált
amelyen ekkor még lehet pityeregni
de később már nem
éppen hogy nem
s ahogy elmerengsz az axióma-kincsen
bekattan hogy véges halál nincsen

Budapest, 2019. III. 27.