Jaj, szegény Offline, szegény Offline,

a nyomodban van már, ott vonyít

a sávszélesség és térerő falkája,

szűkölve érzi fényed, bundád

és átható, kedves nyárszagod,

jaj, fuss, ha tudsz, a régi vadcsapáson,

(őzbak segít majd, tölgyek lombja rejt)

a Gépanya hideg hangját ne halld te,

mikor így szól Elvontjaihoz:

– Hozzátok be őt, hozzátok el hozzám,

szegény eltévedt gyermekem, Offline-t,

ne sírjon, bozótban ne gyötrődjön,

ne hulljanak valóságcsöppjei,

értékes vére maradjon enyém,

mert én vagyok mindenki biztonsága,

én vagyok az élők utolsó reménye,

indokolt halálon innen s túl a Gép.

Makacsul mondom, ne figyelj rá, Offline,

a bozóton túl vár a bádogváros,

sikátoraiban gyerekzsivaj,

dél van már, és ebédfőző testvér

vidáman rikolt, kész a bableves,

egy csámpás rongylabda lesz a jel, Offline,

hogy ott vagy végre, ahol szeretnek,

eljutottál a tieidhez,

megérkeztél a szegények közé.