[2017. május]

---

„Nem vált meg téged, amit mások írtak,
akikhez rettegésedben fohászkodsz,
ők nem te vagy, mély labirintusához
láncolva saját bolyongásaidnak.”
(Jorge Luis Borges – Somlyó György)

Ha számkivetve Boldog szigetekre
vágysz el setéten egy könyvtári Éden
útvesztőjéből, nem föltárt vidéken
hajózhatsz át, s ha dolgod sikeredne –
ha szó sodor, hord, semmiben ha van tét,
még visszatérhetsz… Versek sorsa torz hecc –
így vélte Villon, Rimbaud, Lorca, Borges,
s Vergilius, ki másolgatta Dantét,
de Pound szerint: „paradiso terrestre”
több kor, melyben mocsok rossz tiszta jót űz –
s a vers, a fény: pokolfüst, Tisztítótűz.
Ha írsz, feszítsd magad izzó keresztre –
lelked mennyekre, csillagokra tárjad,
s világok sírnak, mint otromba tárgyak.