kezemet szorongatva ismerted be: nem az vagy akinek hitted magad akkor már eleven sebként éltél de kapaszkodtál görcsösen s próbáltad legyűrni a beteg test impotenciáját az ismeretlent tanultad újra hogy megmaradjon mi benned törvény s mert minden egész egyszer eltörik az anyag terrorja legyőzött mégis és eljutottál oda ahol már nem kapkod menetrend után a kéz s a magad foglyaként hajoltál vissza egy múlton túli múltba
