[ÖrkényLátó - 2012. április]
[A Nothing Could Be Further című kötet játszmák és találgatások könyve.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy előfordulhatnak benne olyan narratív allergének, mint anakoluthon, katalógus, mesmerizmus és családi ezüst.
A figyelmes olvasó felfedezhet benne egy egyszerű, de elegáns algoritmust, amelyet követve pontozhatja saját élvezetét. Kérjük, vegye figyelembe, hogy újraolvasáskor a félpontok is beválthatók.
Hogyha kételyei támadnának, bravó!]
HALÁSZAT
Ahogy megegyeztünk, elmentem halászni, de nem vittem magammal botot. Miközben kis csónakunk a tó legmélyebb részei felé tartott, barátom elmagyarázta, hogy aggodalomra semmi ok. Majd a vízfelszínre ráhajolva halkan beszélni fogok a halakhoz, és meggyőzöm őket, hogy adják meg magukat. Sajnos, az ellenérveiket annyira meggyőzőeknek találtam, hogy végül azon kaptam magam, próbálom a barátomat behajítani a vízbe. Az volt a legtöbb, amit tehetett, hogy kivigyen bennünket a partra. Azóta nem beszéltünk egymással.
LÁZADÓ
Apám a lázadók vezére. Okkal tart tőle a milícia. Saját biztonsága érdekében nincs neve, és én nem tudom azonosítani őt. A törzs egyik tagja ő, de nem tudom, hogy melyik, bár természetesen megvannak a magam találgatásai és preferenciái. Bevallani is szégyellem, de még kelepcéket is állítottam, hogy túljárjak a törzsből valaki eszén, és kiszedjem belőle, melyik az apám, vagy éppenséggel kiejtsek valakit. Anyám két évszakkal ezelőtt halt meg, s a halálos ágyán se volt hajlandó semmit mondani, vagy ugyanazt válaszolta, mint mindig: a törzs a te apád. Lélegzete egyre elhalóbb lett, és nem volt benne semmilyen név, még az enyém sem.
Nem az számít, minek nevezzük a dolgokat és az embereket, hanem hogy mit csinálnak velünk, és hogyan bánunk velük. Ezt a bölcsességet a törzs egyik tagjától kaptam, egy részvétteljes férfitől, aki lehetett volna az apám. Most halott; szinte a teljes törzs eltűnt. Nem kell sok idő, és a segítségemmel a milícia elkapja őket mind, és végre megtudok valamit az apámról.
AZTÁN
Amikor a misszionárius lefordította nekik Krisztus keresztre feszítésének tragédiáját, a vadak vártak, majd megkérdezték, és mi történt azután. A misszionárius mesélt nekik a saját nyelvükön Krisztus feltámadásának csodájáról, és a vadak megkérdezték, mi történt azután. Próbálván nem bosszankodni, a misszionárius megkísérelte ezt a tragédiát és csodát a maga teljes mélységében és jelentőségében megértetni velük, és szólt nekik az isteni ígéretről, hogy Krisztus újra eljövend. És azután, kérdezte az egyik izmos vad, aki rendkívül fürgén bánt a lándzsájával. Azután, magyarázta a misszionárius, mindenki feltámad halottaiból, és mind, akik Krisztusban hisznek, felmennek a mennyekbe. És azután, hallotta a misszionárius, s fél szemét a fürge lándzsán nyugtatva elmondta, olyan nyájasan, ahogy tőle tellett, hogy nincs azután. Azután, furulyázta közbe az egyik fiatal lány, akinek nemrég ünnepelték az első havivérzését, Krisztus mindenkit elvisz magával úszni a folyóba. A misszionárius mosolygott, de a lány folytatta, és mesélt Krisztus találkozásáról a halak királyával a folyó fenekén, arról, hogy hogy énekeltek ők ketten egészen addig, amíg a hold le nem bukott a víz alá, hogy hallja őket, és aztán Krisztus hálójával kifogta a holdat. A misszionárius hallotta saját hangját, ahogy megkérdezi, és mi történt azután.
ZSÁKUTCA
Azon az estén, amikor Danielnél volt, épp körülbelül három hónapja randizgattak már, és a tévében nézték a Hol vannak már ők-nek ezt a részét Cyril-ről, az egyik méltóképp soha el nem ismert sztárról az Ők! sorozatból (1954), amely karrierje csúcsát, ugyanakkor többé-kevésbé a végszót is jelentette, ami az óriáshangyák iránti keresletet illeti bármi főszerepnek nevezhetőhöz közelítő szerepben, és a műsor elmesélte annak a lehangoló történetét, hogyan lett utolsó pillanatban lefújva mindkét tervezett vendégjáték a Mézeshetesek és a Barátnőm, Flicka műsorban, és miután még a magánjellegű megbeszélések sem hoztak semmi eredményt, hogyan kezdett el Cyril inni, ami aztán olyan katasztrofális fejleményekhez vezetett, ami komoly rendőri közbeavatkozást tett ismételten szükségessé, és miután Cyril néhány régi barátját és filmcsillag-kollégáját meginterjúvolták erről a hosszú hanyatlásról, végül megkérdezte: Mit nézünk ezen? Mit nézek ezen? – és Daniel ránézett, és tudta, hogy vége.
MIHÁLYCSA ERIKA fordítása
Tim Conley kanadai szerző, irodalomtudós, joyce-ánus, műfordító, a kanadai Brock University tanára. Három prózakötete jelent meg: Whatever Happens (2006), The Encyclopedia of Fictional and Fantastic Languages (Stephen Cainnel közösen, 2006) és Nothing Could Be Further (2011).
