[2021. június] Akartátok vagy sem, itt vagyok, mint hálójába ragadt pók: önmagam labirintusa. Meggörbült tükrömben magamat meglátni félek. Ahogy körülöttem a falról leolvadnak az órák, a betonfalak között elkószálnak az álmok, és rohannak a füstfelhők fölé. Kívül görnyedt hát és szélfogó göndör haj. Belül fogaskerekek, mint elsüllyedt malmok őrlik a múltat, s kék, puha köd jövőről álmodnak a szív lomha billentyűi.
(A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának a Költészet Napjára meghirdetett „Írd meg magad” pályázatának nyertese)